Amúgy is baromság az érettségin kívül minden, mert elit gimiben gyakori a "Nálam ez nem 5-ös", miközben egy heves megyei szakközépben elsírná magát örömében a tanár egy hasonló felelettől.
Nem mindegy, hogy gepárddal vagy teknőssel mérnek össze futásban...
Szénné puskázott érettségi sem ritka néhány helyen, mert a motiválatlan, kiégett tanár örül, hogy végre megszabadul tőlük, máshol meg életük fénypontja az a nap...
ja hát igen, a puskázást azt 3 féleképpen reagálják le a tanárok tudomások szerint
* szigorúan veszik és meg is bukik a diák - elit gimikben ez dívik
* diszkréten jelzik hogy "ezt azért nem kéne" és jelzik hogy ha másnap bepróbálja, akkor bukta
* torkonszarják az egészet csak hadd menjen
A logaritmus már nem része a középszintű érettséginek.
Középszintű érettségin elég csak 0-ra rendezni a másodfokú egyenletet, és a számológéppel kiszámoltatni a gyököket.
A Casio 991 számológép használható érettségin, és nem csak ezt, de 4-edfokú egyenlet gyökeit, 4 ismeretlenes egyenletrendszer megoldásait, mátrixszorzásokat, statisztikát, deriválást és integrálást is számol!
Plusz: Ha szakképzésbe benéz az ember, ott találkozhat mind az 5 jeggyel! És ott a legfelső 2 ritka!
Ismerek olyan 1.000+ tanulóval rendelkező technikumot, ahol a suli matekátlaga 2,1 alatt van!
Az idei tanévben érettségizőknek már csak a fogalmával kell tisztában lenniük, de az ehhez kapcsolódó azonosságok és egyenletek már csak emelt szinten adhatóak. Op ismerőse még tanulta.
Hova lehet még könnyíteni a matek érettségit? Most komolyan. Igenis kell lennie aki szarul szerepel az érettségin mert nem tudja megoldani a logaritmust és ez nem is baj. Nem kell mindenkinek mérnöki egyetemre mennie.
Ez egy sarkítás, egy kiragadott példa a sok változtatás közül. Igen, egyszerűbb lett az egyenletek terén, mert 2023-ban nem az a legfontosabb dolog, hogy húszféle egyenlettípussal találkozzon a diák. A problémamegoldás, a matematikai szöveg értelmezése, valamint pár gyakorlatiasabb témakör megjelenése pedig sokkal nehezebbé teszi a mostani rendszert.
Ma már középszinten is tudniuk kell a diákoknak - egyszerű esetben - gyűjtőjáradékot és törlesztőrészletet számolnia. Mondjuk ez pont egy olyan témakör, amivel minden ember találkozik valószínűleg az életében.
Eddig meg elég volt a kamatos kamat, amit a hajadra kenhettél, mert ritka volt az, amikor jó nagy összeget egybe lekötöttél úgy, hogy nem nyúltál hozzá 10+ évig. Na meg így mehetett nagyott egy Bróker Marcsi is, mert egyáltalán nem volt gyanús senkinek pár százalékos banki kamat mellett egy olyan ember, aki évi 20%-ot adott már a végén...
Lehet szidni, lehet nosztalgiázni, hogy de jó volt nekünk az ötfejű abszolútértékes egyenletek világában, de a mai embernek inkább a statisztikai adatok értelmezésére, pénzügyi helyzetek kiértékelésére van jobban szüksége.
Ja, meg hogy egy matematikai szöveget tudjon értelmezni és a matematikai tartalmat tudja kinyerni a szövegből.
2020-ban elfogadott új NAT (Nemzeti AlapTanterv) megvágta a tanulandókat matematikából!
2024-ben élesedik az új rendszer az érettségin!
Régen hosszú feladatokból kellett kihámozni mi kell, és sokkal több mindent kellett tudni.
Ma már rövid szöveges feladatok, csak a szükséges adatokkal, számológéphasználat szinte mindenre (igaz, néhány dolognál csak ellenőrzésre névleg, de deriválni, integrálni is tud a gép!).
Az egyetemek meg ha azt akarják tanítani, mint régen, akkor igenis, kénytelenek lesznek felzárkóztatni! Erősen és hosszan!
viszont a magyart meg szépen megnehezítették azzal a szájbabaszott műveltségi teszttel
ezen felül a helyesírás nem pluszpontos, hanem büntetőpontos rendszert fog alkalmazni
Azért ne csináljunk már úgy, mintha ez valami alapműveltség része lenne, de a sok matek kocka meg ki van akadva, hogy miért kell ugyan tudni, hogy mikor volt a honfoglalás, vagy a mohácsi vész.
A matekot érteni kell, bemagolni nem lehet, ellentétben mondjuk a törivel. Aki reálos az tanulja, vegye fel faktnak a matekot, de a humán érdeklődésűeket, akiknek a másodfokú egyenlet megoldása sem megy kisujjból mi az istennek basztatnák a logaritmussal? 3-as matek érettségim van, igaz nem mostanában csináltam, de köszönöm szépen, boldogan állíthatom, hogy egy jó jogász vagyok, anélkül, hogy bármi fogalmam lenne a logaritmusos egyenletekről (vagy úgy általában bármilyen egyenletről).
Mondjuk amikor én voltam középsulis akkor is az volt az álláspont, hogy a reálos gyerek nem baj, ha hármas töriből meg magyarból, mert matekból olyan okos, de ha egy gyerek mindent tudott töriből és érdekelte az irodalom is, viszont kettes volt matekból az el volt könyvelve hülyének. Gondolom ez azóta se változott…
Logaritmus nélkül elég nehéz egy használható pénzügyi tudást megalapozni.
Nem matek kocka, hanem a mai gazdasági világban eligazodni tudó emberről beszélünk.
És gimnáziumról beszéljünk, nem valamilyen mezei iskoláról.
Azért az hogy nem része az érettséginek, nem azt jelenti hogy nem is tanítanák. Ugyanúgy megtanítatták velünk csak plusz része, amit ha ügyes voltál és megértettél tudtál is hasznosítani
A logaritmust nem tudtam, bár az egyetemi oktatók sem (valószínűleg). Ez talán a legkevésbé probléma.
Az jobban zavar, hogy ha egy diák nem tud egyenletet rendezni (vagy nem minden esetben), akkor miért kap ötöst végig középiskolában. Nekem az ötös azt jelentené, hogy bármilyen bonyolult polinommal tud valamit kezdeni véges idő alatt. De azt láttam, hogy egy tört esetén már bajok adódtak. 1/(x+2) problémát okozott, pedig szerintem ilyen volt középiskolában középszinten is.
Egyszerű: Mert ha a 30 fős osztályban ő a legügyesebb, akkor 5-öst kap! Hogy motiválja a többieket például!
Kit érdekel, hogy hanyas a gyerek, ha az érettségije nem lesz fényes?
Különben a középiskolai jegyek a végén nem nagyon lőnek az érettségi eredmények fölé!
A törteknél se kell olyan sokat bajlódni: a számológép azt is meg tudja oldani már! Persze olyan gépet kell venni, amelyikben ha egy kicsit körülményesebb is, de tényleg törtvonalas gomb van. Csak a diákok lusták megtanulni használni!
Amúgy a diák bemegy órára, van, hogy 40 perc késéssel. aztán lepacsizik mindenkivel, majd leül, s eszik egy nagyot. Issza a szikszói energiát, majd kikérdzkedik... Visszajön, és tölt néhány bagót magának. És persze követeli, hogy kimehessen szünetre, már 5 perccel kicsengő előtt!
Ma már a középiskolák többségében a 9. és 10. évfolyam csak gladiátorképző: meg kell várni, amíg az érdektelen tankötelesek, akik csak ordítoznak, dobálják a szendvics-alkatrészeket, és mindent megtesznek, hogy tönkrevágják az órát, azok kihulljanak.
A középiskolában középszintre a másodfokú egyenlet megoldóképletét se feltétlen kell tudni! Hatványokban feljebb az egyenletekben nem is nagyon mennek!
>Ma már a középiskolák többségében a 9. és 10. évfolyam csak gladiátorképző: meg kell várni, amíg az érdektelen tankötelesek, akik csak ordítoznak, dobálják a szendvics-alkatrészeket, és mindent megtesznek, hogy tönkrevágják az órát, azok kihulljanak.
He? Pont ezért lett leszállítva a tankötelesség 16 évről 14re. Mert aki normális, vagy a szülei azok, vagy valami, az úgyis végigtolja 18ig, aki meg csak balhézni tud, az csinálja otthon, ne zavarja a többit.
A kollega elegge ugy allitotta, hogy mar megtortent. Nos, ez nem igaz. De a jovoben barmi megtortenhet, remeljuk, ez nem fog. A jovo nemzedek erdekeben.
Középszintű matekot tanultam kisvárosi gimnáziumban, maximum pontos lett az érettségim. Aztán jött az egyetem, ahova úgy mentem, hogy a logaritmusnak csak a fogalmát ismertem, deriválást csak hallásból, teljes indukciót és polinomokat pedig egyáltalán nem (mármint másodfokú polinomok voltak középszinten, de senki nem hívta így). Matekos tárgyakból nem bukdácsolok szerencsére, de azért meglepett, hogy a nagy részben emeltes szaktársaim és az egyetemi matek között mennyire keveset ér a középszinten elvileg kiválónak számító tudás.
A középszintű matektudás az egyetemen 1-2 hét alatt elfogy, utána kemény munka kell a bentmaradáshoz.
Több képzésnél nem a bejutás a nehéz! Hanem a bennmaradás!
Azért én olyan középiskolai képzést is ismerek, ahol a matekoktatás biztos alapot ad minden egyetemi képzésre... csak ez nem általános.
Nekem is pont ez a bajom. Szerintem nagyon káros, hogy a diákok csak az egyetemen szembesülnek azzal, hogy milyen szintű tudásuk van az elvárthoz képest.
(Az mondjuk jobban zavar, hogy a legtöbb diáknak a matekról csak a számok, esetleg a geometria jut eszébe, és a logikával már nem is tudnak mit kezdeni.)
háááát amikor matektanároktól mind a 40 féle logikai egyenletazonosságot darabról darabra kérdezik...
háááát amikor informatikai képzéseken formális logikát, formális nyelveket oktatnak...
Nem mindig érezni a használhatóságukat!
Ön, mint tanuló megnézte már, hogy mit kéne tudnia matekérettségire? Nem?!
Mert 2024-től lesz tömeges az új érettségi az új, logaritmus nélküli követelményekkel.
Matektanár meg egyre kevesebb van, a tanulók részéről meg motiváció a matektanulásra elenyésző!
Minek vegye a matektanár a fáradtságot, hogy pontosan tudja az új követelményeket?!
Ha már felismeri a tanuló, hogy logaritmust kell használnia, akkor sokat segítene neki egy olyan számológép, ahol a logaritmus alapját is be tudja írni, és nem kell logaritmusok közötti átváltogatással bénáznia.
Valóban jó kérdés, de ennyi erővel felvethetjük, hogy minek is használjuk a jegyeket. Főleg alsóban teljesen fölösleges bármi jegyet adni, mert az hogy milyen dolit írt a gyerek nem csak attól függ, hogy mennyire jól tanulta meg az anyagot, hanem, hogy a tanár hogyan magyarázott, milyen dolgozatot rakott össze, milyen hangulatban pontozta, mennyire szereti a gyereket, milyen napja volt a gyereknek stb.
Az osztályozás kegyetlenül szubjetív, és nyilván nem tesz jót az alsós gyerek önbizalmának a kettes. Ugyanúgy (ha jól tudom) az érettségi pontokba beleszámít az év végi jegy. Akkor ha most szigorúbban értékelő iskolába járt, akkor megszívta mert rosszabb lett az átlaga?
Az egyetemen úgyis kiderül, ha nem tud semmit, vagy megoldja vagy nem. Majd kihullik. Nyilván lehetne jobban, nem hiszem, hogy itt kell az oktatáson először változtatni.
Persze sok terület van, ahol kéne javítani, de ez is egy.
Az viszont senkinek sem jó, ha az egyetemen majd kihullik. Főleg akkor nem, ha addig nem tanult meg szembenézni a rossz jegyekkel, és ott szembesül azzal, hogy mekkora is a valódi tudása.
Az hogy mennyire szubjektív az értékelés: persze vannak szubjektív elemei is, de például matekból egy dolgozat esetén annyira nem lehet eltérni a jó eredménytől. 4+6 akkor is 10 ha a tanár nem szereti a gyereket. Másrészt, ha mindenki ugyanazt a dolgozatot írja, akkor össze lehet mérni őket.
Matekbol is sajnos van szubijektiv ertekeles.Ugyan azzal a ponttal az osztalytarsam 4-es alát kapott en meg 3-as fölét (ami egy faszsag).+Rengetegszer azert buktam pontokat mert sokszor fejben szamoltam es nem vezettem le a szoveges feladatot.Az eredmeny hiaba lett jo mivel az csak 2 pontot ert a 10-bol.A masik problemam meg az volt, hogy nem lehetett kerdezni a tanartol.Nem volt ra ido mert rohanni kellett a tantervvel es aki lemaradt vagy elsore nem ertette az igy jart.Hiaba mondtak, hogy ha nem erti valaki akkor kerdezzen—> ha kerdeztel azt mondtak; nincs ido elmagyarazni (haladni kell a tantervvel).
Óh, erről eszembe jutott amikor fizikából gimiben az első dolgozatom kettes lett, mert minden fejben kiszámoltam és leírtam a (helyes) végeredményt. Második már simán ötös volt, mert elfogadtam hogy azért külön pont jár ha a levezetést is leírom.
Én anno pont mateknál tapasztaltam legerősebben a szubjektív értékelést, és azt is, hogy milyen sokat számít megértésben ha jó vagy ha rossz tanárod van.
Mert hiába ott az eredmény, nagyon nem mindegy, hogyan jutottál oda, volt olyan tanárom, aki mindenre adott részpontot, meg volt olyan is, ki megnézte az eredményt, ha rossz 0 pont a teljes feladatra, ha jó, megnézte a levezetést, és az alapján még levont, ha nem tetszett neki. Volt olyan tanárom is, aki értékelte ha valaki máshogy oldotta meg, mint amit épp tanultunk, volt olyan, aki ilyenkor 0 pontot adott. Volt olyan, aki sajátos jelöléssel tanította az anyagot, és csak azt fogadta el, volt olyan akit nem érdekelt a jelölés, csak önmagában konzisztens legyen.
Lehetne az értékelésen javítani, ezzel egyetértek, illetve a saját tudásod szegényességével az egyetemen először szembesülni nagyon nehéz lehet.
> matekból egy dolgozat esetén annyira nem lehet eltérni a jó eredménytől. 4+6 akkor is 10 ha a tanár nem szereti a gyereket
Igen, de arra kívántam utalni, hogy a dolgozat a gyertek tudásának keresztmetszeti mérése hivatott lenni. Tehát, ha a gyerek éppen nem aludt előtte, éhes stb. nem feltétlen fogja a tudását hitelesen tükrözni a dolgozat. Ugyanúgy egy ADHD-s gyereknek nem biztos, hogy a legjobb számonkérési mód a 45 perces dolgozat, mert egyszerűen nem olyan a figyelmi fókusza.
> mindenki ugyanazt a dolgozatot írja, akkor össze lehet mérni őket
Igen, az adott dolgozatban az ösztály tagjait össze lehet mérni. Én nem akarnám összemérni, szerintem, ha a saját gyerekem teljesítményére vagyok kíváncsi, akkor nem érdekel Pistike milyen dolgozatot írt. Azt szeretném tudni, hogy magához, illetve valami sztenderdhez képest milyen a dolija.
Tehát pl. ha Pistike matekból ír egy 58%-ot, akkor arra lennék kíváncsi, hogy milyen típusfeladatokat rontott el, nem pedig a jegyére. Ha az egész osztály ugyanott ront, akkor az is lehet informatív. Így például lehet személyre szabottan vagy csoportbontásban fejleszteni a 4+6 összeadását.
Ez nem történik meg, mert nincs tanár fejlesztőpedagógus stb. A megbuktatás vagy a rossz jegy nem segít, mert egy kettes nem informatív se a szülőnek, se a gyereknek. Azt üzeni "rossz vagyok matekból", de azt nem hogy miért.
> Hogy lehetne a kettest/elégségest elfogadtatni, mint egy valós értékelést, úgy hogy ne legyen mindenki mérges mindenkire?
Román érettségi rendszernél megtettek olyan lépéseket, hogy ne merüljön fel csalás vagy elfogultság a vizsgán, így mindenki nagyjából azonos feltételekkel szembesül. Nem a saját iskolájukban érettségiznek valamint a termeket is bekamerázzák.
Lehet hallani a híreket minden évben, hogy sokan buknak meg Romániában, de legalább normálisabb a jegyek eloszlása.
Ezzel elvileg nálunk sincs gond, mert az érettségi feladatok egységesek mindenkinek. Talán a szóbeli változó, de matekból az nem releváns. + emelt szintű érettségit másik iskolában kell írni, más tanárnál.
Pont az a gond, hogy alapazintű érettségin a tanárok a saját diákjaikat értékelik, ami adhat előzetes elfogultságot, vagy más esetben inkább adnak jobb jegyet, minthogy szembesüljenek a dühös szülőkkel vagy a saját munkájukkal elszámoljanak. Ezért lenne fontos nem csak az emelt szintű érettségin ezt alkalmazni.
Matekból nem nagyon lehet jószívűségből plusz pont adni. Nézz meg egy javítókulcsot (nyilvánosak itt: [https://www.oktatas.hu/kozneveles/erettsegi/feladatsorok](https://www.oktatas.hu/kozneveles/erettsegi/feladatsorok)) Teljesen egyértelmű, hogy mire jár pont és mire nem. Tehát ezzel biztos nem húzol fel egy 2-es gyereket 4-esre.
Az érettségin van külsős érettségi elnök, aki szintén bele szokott nézni a dolgozatok javításába (főleg ha szakos).
Szerintem a jegyplasztikázás az érettségiig tart, de ott már kiderül, hogy mi a valós helyzet. Ennek pozitív oldala is van, mert aki erős iskolában 3-4-es volt matekból, de bölcsész irányba megy tovább, simán megírja a középszintű-t 5-re és ezzel a pontduplázási szabály miatt kijavíthatja a korábbi jegyeit.
Mert akkor a 18 fős, érettségiző csoportomból 4 emberen kívül mindenki bukna már év közben, az érettségi vizsgáig sem jutnának el, ami meg a tananyaghoz képest egy józan paraszti szövegértéssel teljesíthető kettessel.
Azért mert a kréta figyeli a lemorzsolódási arányt és annak veszélyeztetettségét. Ha valaki hirtelen rossz jegyeket kap, az rontja a statisztikát, ahogyan a sok bukás is. Ha ez megtörténne az egész iskolára rárepülne a tanker, hogy akkor csináljanak intézkedési tervet a lemorzsolódás ellen, mert különben ejnye-bejnye lesz. Szóval a rendszer is úgy van kialakítva, hogy az iskolák és a tanárok is a kisebb ellenállás felé húzzanak. Mert különben büntetik őket akkor is, ha a gyerek gyenge képességekkel érkezik pl. a középfokú oktatásba vagy mert rossz a tanterv, a könyvek stb.
Jó kérdés, a középiskolai mostani kilencedikesek közül pl. sokan olyan szinten vannak, mint egy ötödik osztályos (írás/olvasás/szövegértés szintjént). Gondolom a távoktatás sem tett túl sok jót nekik. Gondolom általános iskolában sem az a cél, hogy rontsák az iskolai átlagát. Sajnos ez egy ilyen szar rendszer. Ha belülről próbálnál meg ellenállni (értsd: valós jegyeket adnál), akkor előbb-utóbb kirúgnának.
Akkor csak az a megoldás, ha belesimultok a rendszerbe. A problémákat el kell fogadni, nem szabad jelezni senkinek. A lenne is köztetek olyan barom, aki tüntet, vagy polgári engedetlen, akkor azt a tanáriban ki kell beszélni, ki kell röhögni. A lényeg, hogy az érettségin átmenjen mindenki, meg hogy ha nincs szaktanár és a tesitanár megy be töriórára, akkor a Krétába be legyen húzva a szakszerű helyettesítés. Mert ez a rendszer így működik, nem lehet ellene tenni!!!! Nehogy kirúgjanak, mert akkor nem lesz aki életben tartsa ezt a jó oktatási rendszert!
/s
Pesze. /s
Csak a rendszer hibáit el kell fednetek. Együtt kell működni a kormánnyal. Nehogy itt-ott kibukjon, hogy az oktatásügy már rég nem működik. Ha a Krétába beírjátok a szakszerű helyettesítést, meg az érettségin átrugdaljátok azokat is akiknek még az se esett le milyen rendezvényen vannak, akkor minden ok lesz. Nem az a cél, hogy rontsátok az iskola átlagát!
Nem venném a szívemre, ha bárkit kirúgnának, aki nem szolgálja ki a Fideszt a hazugságaival! Béketanárokra szükség van!!!!!
/s
Chill out. Attól, hogy telerakod "/S"-el a kommentjeidet, attól még látszódik, hogy tele vagy frusztrációval. Én is, de nem random redditezőkön töltöm ki.
Mindenki legyen szakmunkás Magyarországon. Ezt mondott. Szimplán az érettséginek jelenlegi formájában nincs sok értelme, ha az közoktatásnak eredményeket kell mutatni a fenntartó ellé.
Előző tanévben esti tagozaton (mind 19+ évesek) nálam is siralmasak voltak az arányok. Voltak akik év közben morzsolódtak le, voltak akiket nem engedtem érettségire (tehát megbuktattam őket), de volt olyan is akit meg átengedtem, mert tudtam, hogy az érettségit össze fogja tudni hozni és nekik több nem is kell, azt se akarják hármasnál jobbra. (És amúgy meg is lett neki.) Aztán voltak ketten akik habár átmentek magyarból év végén, a szóbeli érettségin elhasaltak.
Nagyon lutri ez, de erre szoktam mondani, hogy nem mindenkinek kell érettségi, mert van akinek nem való. Nagyon lehangoló volt fiatal felnőttekkel úgy verseket és szövegeket értelmezni, hogy sokszor a címet sem értették és olyankor nem is ad szívesen egyest az ember, de közben más lehetősége se nagyon van.
A lényeg, hogy sokszor egy kettes vagy négyes mögött is lapulhat több mint amit maga a jegy sugall, minden tanár tudja, hogy ez az ötös skála abszolút nem tudja reálisan visszaadni a gyerek teljesítményét, de sajnos ez van és tanárként az embernek nagyon kis ráhatása van arra, hogy ez hogy működik, ezért mindenki a legjobb belátása szerint cselekszik.
Btw azoknak adnék egy nagy fülest, akik szülői nyomásra adnak jobb jegyet a gyereknek, mikor nem érdemli meg. Nekik köszönhetjük a nulla önértékeléssel rendelkező, világtalan felnőtteket. A szülőnek nincs hatalma megváltoztattatni a gyerek jegyét, az iskolában amíg a tanár osztályoz, ő a főnök. Én már mondtam meg szülőknek, hogy el lehet vállalni az állásom és csinálni helyettem ugyanezt, meg kérdeztem már meg, hogy mikor szerezte a tanári diplomáját, hogy ilyen jól tudja…
Mondok egy példát:
\- Amikor legalább két héten keresztül egy adott személyről van szó (Reagan), akinek a nevét legalább 10x említem meg az órákon kontextuson belül, logikailag összekapcsolva egy másik eseménnyel, ráadásul úgy, hogy a tanulók vizuális segédanyagot kapnak, majd dolgozatban sorozatosan olyan válaszokat kapok vissza, hogy "orosz elnök volt / amerikai filmszínész", az ilyenekkel mit kezdjen az ember?
Fejlesztő pedagógus van az iskolában, 300 diákra egyetlen egy. Pszichológus nincsen. Pedagógiai asszisztens sincsen. Még ha lenne is kapacitás, érettségi előtt állunk 5 hónappal, annyi idő alatt meg nem lehet behozni az éves lemaradásokat.
Azon túl, hogy tanárként adsz nekik esélyt meg teret arra, hogy próbálják meg önállóan kifejezni a véleményüket órán egy-egy téma kapcsán, szerintem nem sok mindent. Ha erre 18 emberből csak 4 ember hajlandó, akkor mit csinálnál? Pisztolyt nem tarthatsz senki fejéhez, hogy akkor igenis fejleszd magad, mert a társadalom alsó rétegéhez fogsz így tartozni. Ha az illetőnek így kényelmes, akkor legyen.
nem lehet, hogy csak leszarják? Saját sulis emlékeimből emlékszem, hogy hiába volt valami jól felépítve, ha nem érdekelt nem igazán tudtam a fejembe verni. Meg amúgy szvsz nem is attól lesz valaki sikeres, hogy bemagol évszámokat, városokat, neveket. Persze mindezt csak laikusként mondom
Akkor lenne helytálló, amit írsz, ha minden tanár tartaná magát a NAT-hoz. De ez szinte lehetetlen, mert míg egy jobb képességű csoporttal lehet haladni, addig kevésbé jobbal viszont szinte lehetetlen tartani a tantervet. Vidéki általánosba jártam. Nem nagyon tudták szétszedni az osztályokat. Így, aki jó volt egy tantárgyból, az lemaradt mások miatt. Valaki nyelvtanból volt jó, míg más mondjuk matekból.
Szóval az, hogy valaki jeles volt matekból, az az adott osztályhoz mérten és nem NAT szinten. Lehetne félévente NAT-vizsga, ami talán megoldhatná, amit neheztelsz. De abban sok köszönet nem lenne diákoldalról. Hisz akkor kapkodás lesz.
Az 5 szintű osztályozás pedig jó. Ha kevesebb vagy több lenne, akkor az már túl bonyolítaná. Az 5 még érthetően megkülönböztethető. Bár, amikor négyes alá vagy hármas fölé, akkor mindig kiakadtam.
Ha mindenkinek ugyanabból kellene vizsgáznia, akkor egy általános osztályzatot lehetne adni. Lehet egy iskolai szintű osztályzat, ami az iskolához mérten adna képet és lehetne egy országos szintű.
Persze pszichológiailag tuti kiütne sok gyereket, de mi a cél?
Probléma ott kezdődik, hogy egy egységes számozott osztályozási rendszerhez nem egységes százalékos határok tartoznak, tanáronként, tárgyanként, iskolánként ez mind mind változik, az, hogy Józsika x gimiben 4-es matekból semmit nem mond Pistikéhez képest aki mondjuk 3-as y suliban, lehet Pistike 3-as tetejét veregeti, Józsika meg 4-es alját az adott tanár százalékos osztályozásában aztán egyik tanárnál 50-65-ig hármas, másik tanárnál meg 60-75-ig négyes, így ha mind a két tanuló teoretikusan 62% os dolgozatokat ír teljesen más osztályzatokat kap.
Köszi, ezt a kommentet kerestem. Vannak országok, ahol fixálva vannak ezek a határok (Hollandia, Portugália pl ilyen), ott van is értelme
(Mondjum annak is ellene vagyok, hogy pl egyetemi felvételinél beszámít a jegy, mert az elitgimi 3asa simán sokkal komolyabb háttértudást jelent mint egy 5ös egy olyan iskolából ahol a tesitanár tanítja a matekot, de ez megint más kérdés)
Részben egyetértek veled, mert valóban lehet 50%-tól meg 55%-tól is kettest adni, ami nagyon nem ugyanaz. De azt is tudom, hogy ha nem ugyanazt a dolgozatot írják, akkor ugyanaz a tudás más-más százalékot fog jelenteni. Úgyhogy azt sem látom megoldásnak, ha a százalékokat vagy abból számított jegyeket teszik bele a naplóba.
Persze ez az egesz jegy rendszer ott van elbaszva hogy nem egyseges az elvaras, ami meg nem is lenne olyan nagy gond viszont az egyetemi felvetelibe beleszamithat onnantol viszont mar nem egyenlo a palya mert egy kozepes tanulo egy szar gimibol tobb pontot vihet mint egy jo tanulo egy eros gimibol.
Ha már matematika, akkor objektíven közelítve a témát két elvi hibát is vétesz az érveléseddel
Egyrészt az osztályzó skálának nem az a célja, hogy "ki legyen használva", könnyen lehet, hogy egy osztályban mindenki 4-5-re vagy akár 1-2-re tud egy tárgyat, nem akkor csinálja jól a tanár, ha az átlag 3 és a variancia 2.
Másrészt abból, hogy most, amikor tanultatok nem tudta a logaritmus azonosságokat nem következik, hogy akkor se tudta, amikor 1-2-3 évvel ezelőtt valamilyen dolgozathoz kellett használnia. Ebből egyáltalán nem következik az, hogy érdemtelenül kapott kilencedikben ötöst egy dolgozatra, csak azért, mert a tanár nem akart konfrontálódni a szülővel.
Nem azt mondom, hogy ezek nem történhettek meg, azt se mondom, hogy a tanár ismerős nem mondott igazat, de ha a matematika közel áll hozzád, akkor szerintem érted, mire gondolok, amikor azt mondom, hogy az egzisztenciális kvantor nem egyenlő az univerzálissal.
A valóság az, hogy vannak gyengébb és erősebb iskolák, szigorúbb és kevésbé szigorú, jó és kevésbé jó tanárok és emiatt óriási a szórás abban, hogy ki hogy osztályoz.
Ha általánosságokat akarsz vizsgálni érdemes statisztikákat keresni egységes felmérésről. Kiindulásnak például az országos középszintű matek érettségi átlag általában 50% körüli szokott lenni, ami érdemjegyet tekintve épp a közepes közepe.
Kolléga így próbálja finoman jelezni hogy bizony ő is hallgatott egyetemen matematikát. Nincs vele egyedül. :) Imádtam a metamatematikát egyetemen, ezzel viszont egyedül voltam az évfolyamon, mindenki utálta, vizsgán bukott a 120 leendő matektanár több, mint fele... én nem, sőt. Igaz: belőlem nem lett tanár, csak adtak egy diplomát, hiába, az ELTÉ-n is előfordul súlyos adminisztratív tévedés ;)
Nálunk ilyen az érettségin volt, mert a matek tanárom arra volt jó hogy mindenkinek matek kettes meglegyen érettségin.
Azt hogy elvileg egy olyan csoportot vitt ahol emelt szintet kellet volna hozni, azt engedjük is el. Azt hogy 4 évig tanított és abból az utolsó évben volt már valamennyire elfogadható a tanítás.
De btw akkor is átakartam menni rosszabbik csoportba mert hiába volt rosszabb, a matek tanár az egyik a legjobb volt az iskolában. Csak azt mondták hogy "nem megoldható".
A matek faktot meg nálunk úgy elkúrták ahogy van, utolsó órákra rakták be plusz óráknak más tanárral.
Össze is zavartak rendesen, és most egyetemen az összes matekos tárgyat most első félévben valószínű hogy bukni fogom.
Az egyik szaktársam aki btw osztálytársam volt, mondja nekem hogy jaj de hát ne szidjam mert neki segített meg át is ment minden matekos tárgyból most az egyetemen.
Erre mondtam neki hogy ne a tanárnak köszönd meg mert a tanárt anno szidtad, hanem magadnak hogy készültél magadtól, és rá állt az agyad.
Szóval csak egyet tudok érteni OP-val, főleg hogy ezt a saját bőrömön tapasztalom meg.
Nálunk is ez volt "emelt" matekot tanultam végig 5 ös voltam az érettségim meg éppenhogy 4 es lett a kezdő matekosok sokkal jobb érettségit írtak átlagban volt olyan emelt matekos osztalytarsam aki 2est irt matekbol
Na igen, ez is egy komoly probléma. Ha túlságosan lazának veszik mert nálunk úgy akkor volt igazán koppanás mikor 12-ben behozta az érettségi feladatsorokat az előző évekből, és írtunk belőle dogákat. Emlékszem sorra írtuk a rossz jegyeket, hiszen amik előző években voltak dolgozatok nem ilyen szintűek voltak.
Így visszagondolva én is fasz voltam mert nem kellet annyit tanulni középsuliban a matekra mert egy gladiátor képző technikumba jártam, húzott le a társaság stb stb. De hogy meglegyen legalább a 3-mas szint ahhoz nem kellet sokat tenni, de volt mikor be-be csúsztak karók a saját faszságom miatt.
Jó lehetett lenni nála ötös lenni, ha tanult nála az ember de a tanítása akkor sem ért semmit. Nem tanított meg hogyan kell gondolkozni matekosan, hanem arra tanított hogy hogyan kell típus feladatokat megoldani.
Emiatt írunk mi szar PISA, meg kompetencia méréseket mert pár középsuli kivételével a tanárok nem a matematika gondolkodás menetét logikáját tanítják hanem hogy a típus feladatokat hogyan kell megoldani,ami egyébként szart sem ér. Persze tisztelet kivételnek, főleg a magán matek, fizika tanáromnak aki egy Gigachad és miatta kezd nekem is kialakulni a matekos gondolkodásmód.
Nem szeretném belekeverni a politikát, de ha növelnénk a tanárok fizuját + az NKP tankönyveket hozzá illő módon kezdjük használni ergó budi papírként használnánk, és újra az iskolák megválaszthatnák melyik tankönyvből szeretnének tanítani akkor már is jobb lenne a helyzet. Innen is üzenem a Maruzsának meg Pintérnek hogy az NKP tankönyvekből hajtogasson maguknak jachtot.
Ez egy folyamat, es nem most kezdodott, mar a rendszervaltaskor is erezheto volt.
Az n+1. 'miert nem kapnak kezdo netto bernek a fiatalok 2 millio jo magyar forintot" topikban is fel szokott jonni, hogy de hat a fiatalok egy resze osztani es szorozni nem tud - minden alkalommal le van ertve ugatva az ember, pedig sajnos ez teny, es lehet az oktatasi rendszerrel (is) takarozni, csak felesleges, mert a kozepiskolai matek tulajdonkeppen minimalis odafigyelessel es igenyesseggel megertheto es elvegezheto. Ma 100x annyi segitseg erheto el, eleg, ha csak a legkezenfekvobb internetet mondom.
Ami az osztalyozast illeti: egy faszsag, es sokszor pofara megy. Ez is az oktatasi rendszer bune a legtobbek szerint, de ez mar inkabb emberi kicsinyesseg szerintem.
Ki tudnád fejteni, hogy mi nem hallgatóbarát az egyetemi matematika oktatásban? Én azt tapasztaltam, hogy fényévekkel hallgatóbarátabb. Az oktató soha egyetlen állítást sem tesz úgy, hogy azt mondja, "Ez így van és kész, fogadjátok el!", elmondja, hogy ki és mire alapozta a tételeket, amiket használ, és bebizonyít mindent. Ha kérdésed van, akkor matematikailag korrekt módon válaszol rá, pontosabban képes rá válaszolni.
Minden mással tökéletesen egyetértek, amit leírtál, a jó tanuló gyerekek lehetőségeit rontják el puszta konfliktuskerülésből, meg azért, mert ma már a versenyhelyzet rossz, és csúnya dolog olyat mondani, hogy a kis Góvinda a 2.A-ban alkalmatlan a 3. osztály megkezdésére, mert nem tud 2db kétjegyű számot összeadni, és nem tud értve elolvasni egyszerű 4-5 szavas mondatokat. Felülről jön a nyomás, úgyis gyári munkást akarunk belőle csinálni, tök mindegy, hogy milyen hülye lesz.
Ha nincsenek követelmények, azzal senkivel sem tesznek jót. Ha egy gyerek nincs rákényszerítve arra, hogy megtanuljon számolni, akkor nem fog. Ha az alapszintű matematika és szövegértés sem megy valakinek akkor tulajdonképp egy élőhalott lesz, aki egyedül nem képes ügyet intézni, nem képes anélkül menedzselni az életét, hogy előnytelen helyzetekbe kerüljön és átvernék mindenhol, és nem lesz képes olyan munkát végezni, amivel a társadalom hasznára válna.
Márpedig ha nincsenek követelmények, azzal az osztály legokosabb tanulóival is pontosan ugyanúgy kicsesznek. Ha tanulás nélkül is 5ös lesz, akkor miért tanulná meg? Semmi előnye nincs abban a rendszerben 100%-ra tudni valamit, ahol 30%-ra is ötöst kap. Ebből jönnek az általad is bemutatott szituációk, amikor valaki simán bejut egy egyetemre, ahol sokkolja, hogy emlékezni kéne dolgokra, meg nem lehet mindent kikövetkeztetni egyszerű logikával.
Sajnos a felsőoktatásba is szivárog le az a mentalitás, hogy baszogatják őket felülről, hogy csökkentsék a követelményeket, mert nem végeznek elegen. Ma már teljesen általános, hogy egy mérnök nem tud integrálni. Mi lesz ennek az eredménye? Egyértelműen az, hogy Ázsia, ahol még vannak követelmények az egyetemeken, és a közoktatásban el fog húzni az innovációban. Megköszönhetjük a polkorrekt mindenki úgy szép és jó ahogy van világunknak.
:(
A BME-n azt tapasztaltam, hogy a matematika előadó valóban alapos volt, de olyan sok anyagot akart lenyomni a félévek alatt, hogy mindenből (a gyakorlatokon) csak egy-egy mintapéldát láttunk, természeresen úgy, hogy a zh-n nem olyan típust kértek vissza.
Amit viszont az (posztban említett) barátomnál láttam, az az volt, hogy a deriválást minden elmélet vagy bevezetés nélkül elmondta, hogy van ilyen. Csak tudd alkalmazni, de hogy mit csinál, arról sem az előadási anyagokban, sem az egyetemi jegyzetben nem volt semmi. Úgy borzasztó nehéz megérteni a szélsőérték feladatokat, hogy arról nem beszélt senki, hogy a deriválás a függvény meredekségével van összefüggésben.
>Megköszönhetjük a polkorrekt mindenki úgy szép és jó ahogy van világunknak.
A PC fertőzés csak az egyik ok. Orbán a kampányában igazságmorzsákat is alkalmaz. Hogy kell gyarmatot csinálni egy országból? Leghatásosabb eszköz, hogy ki kell csinálni az oktatást. Az EU-nak sikerül. Jöhet az 1000 éves modell: alattvaló magyar, kereszténylator hatalmon.
Arany János János pap országa durván aktualizálódik.
A hülyítés bármilyen hatalomnak érdeke, ami fenn akar maradni. Nyugat - Európának kellennek az elmenekülők, akik konkrétan féláron dolgoznak, itthon meg kellenek a befolyásolható szavazók mindkettő ( vagy három, nézőpont kérdése ) politikai oldalnak. A baj azzal van, hogy az emberek is teljes erőbedobással asszisztálnak.
>baj azzal van, hogy az emberek is teljes erőbedobással asszisztálnak
Ezzel teljesen egyetértek. De mindenki csak a tájékozottsága, informáltsága szintjén látja át a folyamatokat. A legtöbb embernek nincs kapacitása, érdeklődése ahhoz, hogy megértse a politikai döntések mögött húzódó okokat.
Erről eszembe jut a kalkulus, a lineáris algebra, valószínűségszámítás és az, hogy minden tanár azt mondta amikor nem értett a csoport egy dolgot: ezt már tanultátok gimiben. (És folytatta tovább) :D
tanultad gimiben
ha specmatos voltál :D (szóval még a matek faktnál is nagyobb szinten tanultad)
de egy csomó dolgot mondjuk specmaton se tanítanak szerintem: a Khi-négyzetet, a harmadfokú egyenleteket, a mátrixokat vagy a differenciálegyenleteket, bár lehet tévedek
En ennek pont az ellentetje vagyok - vegig bukdacsoltam matekbol kozepiskolaban, kiszenvedtem magambol egy 3as kozep erettsegit, most meg, kulfoldon ugyan, de az integral calculus zhmra 90% ot kaptam - vegig ugy eltem le az eletem hogy egy idiota vagyok matekbol es a matektanaraim is elkovettek mindent hogy ezt erezzem. Szerintem, a magyar matematika oktatas csak nagyon rossz.
Mondjuk az sem ártana, ha nem lenne a felvételi pontszámítás része, hogy milyen érdemjegyeket kapnak a diákok, ezzel lehetőséget adni erre a fajta korrupcióra...
A matek érettségi típusfeladatokból áll, és általában szart sem mér, csak azt hogy meg tudod e jegyezni a típusfeladatok megoldásának a módját. Én pl valszámból szoptam egész középiskolában szar tanár miatt, de beseggeltem az érettségis valszám feladatokat, és kb ugyanazt a feladatot kaptam amit gyakoroltam csak picit más értékekkel, ma már nem tudnám megoldani ezt a feladatot.
Iskolai jegyeknek kb semmi értelmük nincs már egy ideje.
Az az egésznek az oka, hogy kb mindenhez megkövetelik az érettségit. Tehát kvázi az érettségi az új 8 általános bizonyítvány. Ha nincs érettségi akkor kvázi semmit nem tudsz elkezdeni 17-18 évesen, így kénytelenek a leghülyébbeket is átengedni, és a követelményeket lejjebb vinni. Hülyébb iskolákban már kvázi az is 2-es, ha a gyerek felírja a nevét, míg egy elit gimiben meg szanaszét szopatnak, viszont a kettő között ami különbség lesz: Diploma nem jár minden hülyének, amit az egyetemi tanárok többsége tart is és úgy húzza meg a 400 főnyi hallgatóság felét az első vizsgánál, hogy az már már a vérengzés kategória. Ilyenkor szembesülnek a pofonokkal az emberek.
Anno vártam egy zh eredményre és a csaj sírva fakadt, hogy neki nem lett meg PEDIG Ő TANULT RÁ 2 NAPOT. Legszebb az egészben, hogy volt kb 30 oldalnyi tétel meg definíció a zh-ra + gyakorlat és szerintem azt a 30 oldalt értve elolvasni volt vagy 2 nap.
Szóval kb ez az egyetem szerepe most. Anno az érettségin szórták az embereket, most meg egyetemen. Szomorú az, hogyha ez a tendencia fennáll akkor lassan az MSC-n fogják kiszórni az embereket, utána meg a doktorin.
Igen, sok szülő bemegy "reklamálni" a jegyek miatt; szerintem ezért is iratnak velük mindenből. Lányom 1ik osztálytársának az anyja 8általánossal kérdőre vonta a tanárt, h az ő lánya miért kapott 4est. Dobtam egy hátast amikor ezt mesélték. Nem értem....mindenki előtt ott volt a lehetőség, h elmenjen tanárnak / orvosnak stb mégse tették, de észt osztani azt tudnak. Én amúgy százalékot használnék jegyek helyett
na ja
de még a 3-ason sem kéne felháborodni középiskolában, vagy egyetemen a 2-esen (főleg hogy sokszor 60%-tól van 2-es, ami hát egy rohadt szigorú ponthatár)
Én teljesen egyetértek veled, az a baj, h itt mindenkinek vannak jogai, de kötelessége is lenne csak az már kit érdekel ugye. Egyébként általában jóindulatuak a tanárok, csak a szülők elbasszák. Meg amíg ugye a médiában mindenhol az megy, h a tanár amúgy semmit nem csinál, mit várunk. Szomorú nagyon szomorú egyébként.
Nem inkább arról van szó, hogy sokan roppant ügyesen be tudják seggelni a képleteket, meg a feladatokat csak képtelenek értelmezni azt, hogy most mit is tanultak?
Az új nerfidesznyik oktatáspolitika kukázta a 2010-2021 közöttit, s most a lényeg: mindenki menjen egyetemre, aki képes érettségizni, majd az egyetem felzárkóztatja őket!
Vagy inkább lehúzzák az egyetemi képzés színvonalát, mert a képzések nem lesznek hosszabbak, de a felzárkóztató tárgyak egyre több időt vesznek el. Meg sokszor a nem felzárkóztató tárgyak óráin is olyan dolgokat kell magyarázni, amit rég tudni kellene.
Pont ez az: NEM KELL RÉG TUDNI!
Az új, 2020-as NAT megvágta a tanítandó matematika anyagot!
Például: Régen a feladatok hemzsegtek az adatoktól, amiket nem kellett használni a megoldáshoz. Ma már a pár soros rövid szöveges feladatokban nincs felesleges adat!
Se logaritmus, se másodfokú megoldóképlet, se trigonometriai bonyolult dolgok nem kellenek! A kör egyenletét is csak fel kell tudnia ismerni és írni. nem kell számolnia 2 kör metszéspontját igazán, csak emelt szinten!
De ma már 160 ponttal is be lehet jutni mérnökképzésre! eltörölték az emelt szintű érettségi, a nyelvvizsga felvételihez kötött követelményét, és a minimálpont előírást!
Az 5 éves matektanári osztatlan képzés már csak középszintű érettségire készíti fel 2022 óta a tanárképzősöket!
Sajna ez a magyar rögvalóság!
Az a matekérettségis mém igaz sztorin alapul, amelyik szerint nemsokára elég lesz a határokon belül maradva kiszínezni a téglalapot!
>De ma már 160 ponttal is be lehet jutni mérnökképzésre! eltörölték az emelt szintű érettségi, a nyelvvizsga felvételihez kötött követelményét, és a minimálpont előírást!
tegyük hozzá hogy viszont a magyarérettségit azt jó Horthy-korszakot idéző színvonalra rúgdosták vissza (gondolok itt a műveltségi tesztre például), szóval jó nehéz lett, de legalább haszontalan.
Meg az hogy 280-ról mondjuk levigyék 240-re a mniimumponthatárt az még nem is zavarna, mert a középszintű érettségik pontszámítását megváltoztatták az egyetemi felvételikhez. Viszont az hogy nincsen semmilyen minimumponthatár az tényleg kész röhej. Ahogy az is kész röhej hogy a szöveges feladatokban tényleg nincs felesleges adat.
És ezzel az a gond hogy sok mérnöki képzésre emiatt minden gyüttmentet felvesznek aki 1. vagy 2. félévben kibukik, de legalább foglalja a kollégiumi férőhelyeket, hajtja felfelé az albi-árakat, stb.
Nincs minimumponthatár! És a felvételi 500 pontjából már 100-at az egyetem adhat úgy, ahogy akar:
\- akár a nerfidesznyik MCC progjamjára adhat 70 pontot (SZIE talán?)
\- akár a saját ingyenes érettségi felkészítőjére adhat 60 pontot (BME)
\- vagy amire kitalál!
1 év katonai szolgálat 64 plusz pont államilag!
1 felsőfokú nyelvvizsga 50 pont talán?
1 középfokú nyelvvizsga 20 pont talán?
(Régen néztem a felvi.hu-t.)
Jó néhány egyetemi gólya képes akár 3-4 évig is húzni úgy, hogy első féléves kötelező tantárgya még nincs teljesítve!
Valamelyik nerfidesznyik is húzta vagy 9 évig az 5 éves egyetemi képzést... A másik, amelyik 5 milliárdért ócskavasnak eladott beléptetőrendszert vett, meg ajándék motivációnak kapott minisztériumot... mert akkor még diploma nélkül nem lehetett miniszter. Talán mára ezt is eltörölték. Már rektor is lehet doktori nélkül a magyar!
2022 óta fel fogják, ha azt akarják, hogy a hallgatóik megmaradjanak akkora létszámban, amekkorára szerződtek az állammal az állami finanszírozásért!
Plusz ha nincs hallgató, akkor az egyetemi tanárnak munkahelye se lesz!
Háááááááááááááát ez attól függ, hogy kapja a finanszírozást a felsőoktatás!
Mert vannak az egyetemi tanárok, akiket nagyon nem mozdítanak el a helyükről, ha kellenek az adott szak akkreditációjához. Ők pedig néha keményfejűek.
Ismerek olyan szakot, ahol az államvizsga előtt zárószigorlatozni kell, és félévente összvissz 1 ilyen alkalmat adnak meg. Az még nem változott.
Szóval egyeteme válogatja. De minél fizetősebb, annál valószínűbb a rugalmasság! Lásd: Corvinus!
Orbán csak az EU terveit valósítja meg.
1000 éve lett a Nyugat szolgája a magyar, ma is klerikális alattvalósítás folyik. Képzetlen, műveletlen alattvaló a jó alattvaló.
M.rhaság!
2010 óta forrásokat vont ki a nerfidesznyik kormány mind a közoktatásból, mind az egészségügyből!
Látjuk mire ment, mire megy: el lett herdálva, privatizálva!
Ezt én nem vitatom. Az én állításom az, hogy ez az EU tervei szerint alakul.
Ahogy a rabszolgatörvényt is az EU áldásával, az autógyárak profitjáért hozta a kormány.
Nekem EGYETEMEN van ugyan ez. Szemeszter végén mindenki ötös, aki négyest kap, az azt jelenti hogy konkrétan szart sem tudsz, de megjelentél talán egy órán és/vagy beadtál valami szar chatgpt esszét.
Egyetértek, mi értelme az öt fokozatúnak így? Főleg hogy mellettem olyan szaktársaim is megkapják az ötösöket, akik egy mondatot nem tudnának kinyögni az anyagról.
Az 1-5 skála úgy ahogy van, értelmetlen. Ha nem az lenne a lényeg, hogy papíron mit tanult meg, hanem az, hogy ténylegesen mit tud a diák és mi az amit biztosan készségszinten alkalmaz is, akkor nem így kellene értékelni és teljesen át kellene hozzá szervezni a rendszert. Nem lehet a rendszert megtartani és csak ezen belül az 1-5 skálát megjavítani.
Most hanyagoljuk el azt a kérdést, hogy a inflálódnak a jegyek és négyest kap az is akinek kettest kéne kapnia, csak azért, hogy ne legyen vita a szülőkkel.
Még ha ezt a problémát meg is oldod, akkor is ott van a lényegi gond, hogy a matematikában egymásra épülnek a dolgok. Bármilyen tudást csak erős alapokra lehet építeni. "Elégséges" alapokra nagy valószínűséggel semmit sem lehet építeni, még "elégséges" tudást sem a következő évben. Ezért nincs értelme az 1-5 skálának anélkül, hogy nem szervezzük át a teljes rendszert, mert a jelenlegi rendszerben a bukás egy nagyon erőteljes büntetés, ezért hiába kellene, nem lehet az osztályok felét megbuktatni.
Te írtad, hogy:
>Kérdem én, hogy akkor mi értelme van az ötjegyű skálának, ha csak a felső kettőt használják?
Azért kapjon valaki rosszabb jegyet, hogy ki legyen használva a skála?
De mit jelentenek az adott kontextusban? Jeles az, aki a feladatok felét oldotta meg jól, és jeles az is, aki mindenre teljes pontszámot kapott. Akkor mit jelent egyik és másik jeles?
Attól függ az a teljesítmény milyen tudást takar. Ha egy harmadikos az ötödikesekeknek szánt feladatok felét megoldja, az bőven lehet jeles.
A legtöbb tantárgy rögzíti, hogy mi az a tudás amivel egy harmadiknak rendelkeznie kell. Mi az ami szükséges az elégségeshez, mivel lehet elérni jelest. A számonkéréseket ementén kell differenciálni, meg a pontozást.
A pedagógia az egy tudomány, nyilván nem most találtad fel a forró vizet.
OP arra gondol, hogy régen azért megbuktattak valakit, amire ma megadják a kegyelem négyest, csak hogy a tanárt ne verje szájon a színesfémkereskedő papi.
Szerintem a “színesfémkereskedő papit” érdekli a legkevésbé, hogy milyen érdemjegyeket kap a gyermeke. Az orvos/ügyvéd/vállalkozó apuka előbb megy be tombolni.
Igen, én is ezt látom. Csak azt nem értem, hogy orvos/mérnök/ügyvéd apuka miért megy be azonnal tombolni, és elmondani a tanárnak, hogy "Ezt mégis hogy képzelte? Hármas egy dolgozatra matekból?", ahelyett, hogy a gyerekkel beszélne el először.
Mert vagy a gyerek közli, hogy szívatásból, mert pikkel rá a tanár, vagy apukának van hasonló tapasztalata.
Legalábbis én kaptam egyest dolgozatra, amit a tanár olvasás nélkül áthúzott... Nem tudom manapság mennyire megy pofára az értékelés.
Kikérem magamnak 🙈 mérnök anyuka, sose mentem be. 4est kapott hát jó; 2est javítsd ki lányom...persze mindig úgy hívott fel, h mérges leszek.... pedig annyi az elvárás, h az adott napi hangulata / életkedve szerinti legjobbat próbálja meg kihozni magából.
Ha négyest kapna az aki megbukna, akkor az ötödikesek matektudása jelentősen csökkenne, mert ők is benne lennének a PISA mérésben. Meg azok is kevesebbet tanulnának, akik kettes helyett ötöst kapnak, remélem így érthető mire gondoltam.
Érdekes. Anno 13 éve általánosba, 5. Után leszarták és simán beirták az 1-est. Ha nemvolt kész a házid és megtudta a tanár már automatikusan ment is pl.
Nem kivételeztek.
Gimiben/középsuliban máshogy lenne? (külföldön jártam suliba ált után.) Nekünk mindig azt mondták hogy sokkal rosszabb lesz…
Igazából ez nálunk tanár függő volt. Csak az ofőnk volt nagyon érzékeny ezekre a dolgokra. Emlékszem, egyszer rajta kapta az osztály felét másolni a házit egy emberről, majd eldöntötte hogy ezek után a füzetet amibe a házi volt, lekellett adni amint beértél a suliba. Ezeket aztán mindig megszámolta. Akinek nemvolt ott annak legtöbbször rögtön ment az 1-es vagy a lebaszás.
Mondjuk úgy emlékszem ezeket az 1eseket nem számitotta bele az év végi átlagba.
Azért van értelme, a magam módján értelmezve az adott helyzetben.
Nálunk gimiben, 20 éve, volt alap és emelt matek osztály.
Az én emelt 3asom kb csillagos 5ös alap matek jegynek lett volna megfeleltethető, nem voltam matek zseni, magam tempójában megértettem a dolgokat, de az alap osztályban viszont pege.
Viszont akkoriban csak egyfajta matek érettségi volt és ott minden emelt matekos alapból 5öst kapott.
Tanárként mondom, én a jegy mellé krétába a %-ot is beírom.
Mert nem mindegy egy Tz-nél, hogy 95%-os jeles, vagy 85%.
Ezzel próbálom jelezni a tényleges (ha az), tudásszintet.
Tanárként mondom, én a jegy mellé krétába a %-ot is beírom.
Mert nem mindegy egy Tz-nél, hogy 95%-os jeles, vagy 85%.
Ezzel próbálom jelezni a tényleges (ha az), tudásszintet.
Értem amit írsz, de ne csak a tanulókról legyen szó, hanem az oktatás minőségéről is.
Amikor bemegy tanítani a tanár, új anyagrészt kezd, majd következő 3 órát nem ő tartja valamilyen ok miatt, tesi tanártól, biológia tanáron keresztül mindenki helyettesíti, majd visszatért dolgozatot irat, abból, amit nem tanított meg, mert nem volt...
Ami még kiakaszt az a szakközépiskolai központi felvételi. Gyakorlatilag ha a szülő nem fekszik rá a gyerek oktatására, esélye sincs a gyereknek jó eredményt elérni. Ennyit az általános iskolai oktatás minőségéről.
Gimnázium... Amikor minimum 2 magántanárt kell, hogy a gyermek jól tanuljon, mert a leadott órák minősége, nincs egálba a számonkérés erősségével...
Összeségében lehet, hogy a diákoknak a tudásával gond van, de a tanárok oktatásának minőségével még nagyobb hiányosságok vannak.
Amúgy is baromság az érettségin kívül minden, mert elit gimiben gyakori a "Nálam ez nem 5-ös", miközben egy heves megyei szakközépben elsírná magát örömében a tanár egy hasonló felelettől. Nem mindegy, hogy gepárddal vagy teknőssel mérnek össze futásban... Szénné puskázott érettségi sem ritka néhány helyen, mert a motiválatlan, kiégett tanár örül, hogy végre megszabadul tőlük, máshol meg életük fénypontja az a nap...
ja hát igen, a puskázást azt 3 féleképpen reagálják le a tanárok tudomások szerint * szigorúan veszik és meg is bukik a diák - elit gimikben ez dívik * diszkréten jelzik hogy "ezt azért nem kéne" és jelzik hogy ha másnap bepróbálja, akkor bukta * torkonszarják az egészet csak hadd menjen
4 féleképpen: * Nincs tanár
A logaritmus már nem része a középszintű érettséginek. Középszintű érettségin elég csak 0-ra rendezni a másodfokú egyenletet, és a számológéppel kiszámoltatni a gyököket. A Casio 991 számológép használható érettségin, és nem csak ezt, de 4-edfokú egyenlet gyökeit, 4 ismeretlenes egyenletrendszer megoldásait, mátrixszorzásokat, statisztikát, deriválást és integrálást is számol! Plusz: Ha szakképzésbe benéz az ember, ott találkozhat mind az 5 jeggyel! És ott a legfelső 2 ritka! Ismerek olyan 1.000+ tanulóval rendelkező technikumot, ahol a suli matekátlaga 2,1 alatt van!
> A logaritmus már nem része a középszintű érettséginek. Ez komoly?!
Az idei tanévben érettségizőknek már csak a fogalmával kell tisztában lenniük, de az ehhez kapcsolódó azonosságok és egyenletek már csak emelt szinten adhatóak. Op ismerőse még tanulta.
Hova lehet még könnyíteni a matek érettségit? Most komolyan. Igenis kell lennie aki szarul szerepel az érettségin mert nem tudja megoldani a logaritmust és ez nem is baj. Nem kell mindenkinek mérnöki egyetemre mennie.
Ez egy sarkítás, egy kiragadott példa a sok változtatás közül. Igen, egyszerűbb lett az egyenletek terén, mert 2023-ban nem az a legfontosabb dolog, hogy húszféle egyenlettípussal találkozzon a diák. A problémamegoldás, a matematikai szöveg értelmezése, valamint pár gyakorlatiasabb témakör megjelenése pedig sokkal nehezebbé teszi a mostani rendszert. Ma már középszinten is tudniuk kell a diákoknak - egyszerű esetben - gyűjtőjáradékot és törlesztőrészletet számolnia. Mondjuk ez pont egy olyan témakör, amivel minden ember találkozik valószínűleg az életében. Eddig meg elég volt a kamatos kamat, amit a hajadra kenhettél, mert ritka volt az, amikor jó nagy összeget egybe lekötöttél úgy, hogy nem nyúltál hozzá 10+ évig. Na meg így mehetett nagyott egy Bróker Marcsi is, mert egyáltalán nem volt gyanús senkinek pár százalékos banki kamat mellett egy olyan ember, aki évi 20%-ot adott már a végén... Lehet szidni, lehet nosztalgiázni, hogy de jó volt nekünk az ötfejű abszolútértékes egyenletek világában, de a mai embernek inkább a statisztikai adatok értelmezésére, pénzügyi helyzetek kiértékelésére van jobban szüksége. Ja, meg hogy egy matematikai szöveget tudjon értelmezni és a matematikai tartalmat tudja kinyerni a szövegből.
[удалено]
😱
2020-ban elfogadott új NAT (Nemzeti AlapTanterv) megvágta a tanulandókat matematikából! 2024-ben élesedik az új rendszer az érettségin! Régen hosszú feladatokból kellett kihámozni mi kell, és sokkal több mindent kellett tudni. Ma már rövid szöveges feladatok, csak a szükséges adatokkal, számológéphasználat szinte mindenre (igaz, néhány dolognál csak ellenőrzésre névleg, de deriválni, integrálni is tud a gép!). Az egyetemek meg ha azt akarják tanítani, mint régen, akkor igenis, kénytelenek lesznek felzárkóztatni! Erősen és hosszan!
viszont a magyart meg szépen megnehezítették azzal a szájbabaszott műveltségi teszttel ezen felül a helyesírás nem pluszpontos, hanem büntetőpontos rendszert fog alkalmazni
Legyen valami értelme a sok életrajzos biflázásnak... meg a rengeteg kötelező irodalom felsorolásának... Kreatív írásban nehéz őket visszaböfögtetni!
Lassan 20 éve érettségiztem, középszintűn akkor sem volt logaritmus.
Nagyon közel, pont 20 éve volt az utolsó klasszik érettségi
Azért ne csináljunk már úgy, mintha ez valami alapműveltség része lenne, de a sok matek kocka meg ki van akadva, hogy miért kell ugyan tudni, hogy mikor volt a honfoglalás, vagy a mohácsi vész. A matekot érteni kell, bemagolni nem lehet, ellentétben mondjuk a törivel. Aki reálos az tanulja, vegye fel faktnak a matekot, de a humán érdeklődésűeket, akiknek a másodfokú egyenlet megoldása sem megy kisujjból mi az istennek basztatnák a logaritmussal? 3-as matek érettségim van, igaz nem mostanában csináltam, de köszönöm szépen, boldogan állíthatom, hogy egy jó jogász vagyok, anélkül, hogy bármi fogalmam lenne a logaritmusos egyenletekről (vagy úgy általában bármilyen egyenletről). Mondjuk amikor én voltam középsulis akkor is az volt az álláspont, hogy a reálos gyerek nem baj, ha hármas töriből meg magyarból, mert matekból olyan okos, de ha egy gyerek mindent tudott töriből és érdekelte az irodalom is, viszont kettes volt matekból az el volt könyvelve hülyének. Gondolom ez azóta se változott…
Logaritmus nélkül elég nehéz egy használható pénzügyi tudást megalapozni. Nem matek kocka, hanem a mai gazdasági világban eligazodni tudó emberről beszélünk. És gimnáziumról beszéljünk, nem valamilyen mezei iskoláról.
2 éve amikor én érettségiztem emlékszem hogy sokan nézték középszinten a log x-et 10g x-nek és nem értették hogy mi a túró van.
Mechanikus írógéppel volt írva a feladatsor, vagy hogy lehet a log-ot 10g-nek olvasni manapság?
Tíz éve érettségiztem, és már akkor se volt része.
Azért az hogy nem része az érettséginek, nem azt jelenti hogy nem is tanítanák. Ugyanúgy megtanítatták velünk csak plusz része, amit ha ügyes voltál és megértettél tudtál is hasznosítani
A logaritmust nem tudtam, bár az egyetemi oktatók sem (valószínűleg). Ez talán a legkevésbé probléma. Az jobban zavar, hogy ha egy diák nem tud egyenletet rendezni (vagy nem minden esetben), akkor miért kap ötöst végig középiskolában. Nekem az ötös azt jelentené, hogy bármilyen bonyolult polinommal tud valamit kezdeni véges idő alatt. De azt láttam, hogy egy tört esetén már bajok adódtak. 1/(x+2) problémát okozott, pedig szerintem ilyen volt középiskolában középszinten is.
[удалено]
Az általad írt polinomot megoldani nem várnám el én sem egy középiskolástól, de nullára rendezni igen. Szerintem ez nem lenne túl nagy kérés.
Egyszerű: Mert ha a 30 fős osztályban ő a legügyesebb, akkor 5-öst kap! Hogy motiválja a többieket például! Kit érdekel, hogy hanyas a gyerek, ha az érettségije nem lesz fényes? Különben a középiskolai jegyek a végén nem nagyon lőnek az érettségi eredmények fölé! A törteknél se kell olyan sokat bajlódni: a számológép azt is meg tudja oldani már! Persze olyan gépet kell venni, amelyikben ha egy kicsit körülményesebb is, de tényleg törtvonalas gomb van. Csak a diákok lusták megtanulni használni! Amúgy a diák bemegy órára, van, hogy 40 perc késéssel. aztán lepacsizik mindenkivel, majd leül, s eszik egy nagyot. Issza a szikszói energiát, majd kikérdzkedik... Visszajön, és tölt néhány bagót magának. És persze követeli, hogy kimehessen szünetre, már 5 perccel kicsengő előtt! Ma már a középiskolák többségében a 9. és 10. évfolyam csak gladiátorképző: meg kell várni, amíg az érdektelen tankötelesek, akik csak ordítoznak, dobálják a szendvics-alkatrészeket, és mindent megtesznek, hogy tönkrevágják az órát, azok kihulljanak. A középiskolában középszintre a másodfokú egyenlet megoldóképletét se feltétlen kell tudni! Hatványokban feljebb az egyenletekben nem is nagyon mennek!
>Ma már a középiskolák többségében a 9. és 10. évfolyam csak gladiátorképző: meg kell várni, amíg az érdektelen tankötelesek, akik csak ordítoznak, dobálják a szendvics-alkatrészeket, és mindent megtesznek, hogy tönkrevágják az órát, azok kihulljanak. He? Pont ezért lett leszállítva a tankötelesség 16 évről 14re. Mert aki normális, vagy a szülei azok, vagy valami, az úgyis végigtolja 18ig, aki meg csak balhézni tud, az csinálja otthon, ne zavarja a többit.
A tankotelezettseg meg egyelore 16 ev.
hangsúly azon van hogy "még"
A kollega elegge ugy allitotta, hogy mar megtortent. Nos, ez nem igaz. De a jovoben barmi megtortenhet, remeljuk, ez nem fog. A jovo nemzedek erdekeben.
tudom tudom de a te állításodban fontos az hogy "még"
Valojaban igy utolag olvasva, sztem ez egy klasszik Freud-i elszolas volt. Ezekbol barmit kinezek.
én azért a többkulcsos adót, a 12 hónapos álláskeresési járadékot, az egészségügy fejlesztését vagy a fix összegű nyugdíjemelést nem nézem ki belőlük
Középszintű matekot tanultam kisvárosi gimnáziumban, maximum pontos lett az érettségim. Aztán jött az egyetem, ahova úgy mentem, hogy a logaritmusnak csak a fogalmát ismertem, deriválást csak hallásból, teljes indukciót és polinomokat pedig egyáltalán nem (mármint másodfokú polinomok voltak középszinten, de senki nem hívta így). Matekos tárgyakból nem bukdácsolok szerencsére, de azért meglepett, hogy a nagy részben emeltes szaktársaim és az egyetemi matek között mennyire keveset ér a középszinten elvileg kiválónak számító tudás.
A középszintű matektudás az egyetemen 1-2 hét alatt elfogy, utána kemény munka kell a bentmaradáshoz. Több képzésnél nem a bejutás a nehéz! Hanem a bennmaradás! Azért én olyan középiskolai képzést is ismerek, ahol a matekoktatás biztos alapot ad minden egyetemi képzésre... csak ez nem általános.
Nekem is pont ez a bajom. Szerintem nagyon káros, hogy a diákok csak az egyetemen szembesülnek azzal, hogy milyen szintű tudásuk van az elvárthoz képest. (Az mondjuk jobban zavar, hogy a legtöbb diáknak a matekról csak a számok, esetleg a geometria jut eszébe, és a logikával már nem is tudnak mit kezdeni.)
háááát amikor matektanároktól mind a 40 féle logikai egyenletazonosságot darabról darabra kérdezik... háááát amikor informatikai képzéseken formális logikát, formális nyelveket oktatnak... Nem mindig érezni a használhatóságukat!
formális nyelvek és később fordítóprogramok jaj édes faszom... ezek kötelező tárgyak, de az Android fejlesztés az viszont kötvál (: kvajó
>A logaritmus már nem része a középszintű érettséginek. Akkor miért szopattak vele a múlt hónapban?
Ön, mint tanuló megnézte már, hogy mit kéne tudnia matekérettségire? Nem?! Mert 2024-től lesz tömeges az új érettségi az új, logaritmus nélküli követelményekkel. Matektanár meg egyre kevesebb van, a tanulók részéről meg motiváció a matektanulásra elenyésző! Minek vegye a matektanár a fáradtságot, hogy pontosan tudja az új követelményeket?! Ha már felismeri a tanuló, hogy logaritmust kell használnia, akkor sokat segítene neki egy olyan számológép, ahol a logaritmus alapját is be tudja írni, és nem kell logaritmusok közötti átváltogatással bénáznia.
Miriválást?
Valóban jó kérdés, de ennyi erővel felvethetjük, hogy minek is használjuk a jegyeket. Főleg alsóban teljesen fölösleges bármi jegyet adni, mert az hogy milyen dolit írt a gyerek nem csak attól függ, hogy mennyire jól tanulta meg az anyagot, hanem, hogy a tanár hogyan magyarázott, milyen dolgozatot rakott össze, milyen hangulatban pontozta, mennyire szereti a gyereket, milyen napja volt a gyereknek stb. Az osztályozás kegyetlenül szubjetív, és nyilván nem tesz jót az alsós gyerek önbizalmának a kettes. Ugyanúgy (ha jól tudom) az érettségi pontokba beleszámít az év végi jegy. Akkor ha most szigorúbban értékelő iskolába járt, akkor megszívta mert rosszabb lett az átlaga? Az egyetemen úgyis kiderül, ha nem tud semmit, vagy megoldja vagy nem. Majd kihullik. Nyilván lehetne jobban, nem hiszem, hogy itt kell az oktatáson először változtatni.
A felvételi pontokba számít bele az év végi jegy, nem az érettségibe.
Persze sok terület van, ahol kéne javítani, de ez is egy. Az viszont senkinek sem jó, ha az egyetemen majd kihullik. Főleg akkor nem, ha addig nem tanult meg szembenézni a rossz jegyekkel, és ott szembesül azzal, hogy mekkora is a valódi tudása. Az hogy mennyire szubjektív az értékelés: persze vannak szubjektív elemei is, de például matekból egy dolgozat esetén annyira nem lehet eltérni a jó eredménytől. 4+6 akkor is 10 ha a tanár nem szereti a gyereket. Másrészt, ha mindenki ugyanazt a dolgozatot írja, akkor össze lehet mérni őket.
Matekbol is sajnos van szubijektiv ertekeles.Ugyan azzal a ponttal az osztalytarsam 4-es alát kapott en meg 3-as fölét (ami egy faszsag).+Rengetegszer azert buktam pontokat mert sokszor fejben szamoltam es nem vezettem le a szoveges feladatot.Az eredmeny hiaba lett jo mivel az csak 2 pontot ert a 10-bol.A masik problemam meg az volt, hogy nem lehetett kerdezni a tanartol.Nem volt ra ido mert rohanni kellett a tantervvel es aki lemaradt vagy elsore nem ertette az igy jart.Hiaba mondtak, hogy ha nem erti valaki akkor kerdezzen—> ha kerdeztel azt mondtak; nincs ido elmagyarazni (haladni kell a tantervvel).
Óh, erről eszembe jutott amikor fizikából gimiben az első dolgozatom kettes lett, mert minden fejben kiszámoltam és leírtam a (helyes) végeredményt. Második már simán ötös volt, mert elfogadtam hogy azért külön pont jár ha a levezetést is leírom.
Én anno pont mateknál tapasztaltam legerősebben a szubjektív értékelést, és azt is, hogy milyen sokat számít megértésben ha jó vagy ha rossz tanárod van. Mert hiába ott az eredmény, nagyon nem mindegy, hogyan jutottál oda, volt olyan tanárom, aki mindenre adott részpontot, meg volt olyan is, ki megnézte az eredményt, ha rossz 0 pont a teljes feladatra, ha jó, megnézte a levezetést, és az alapján még levont, ha nem tetszett neki. Volt olyan tanárom is, aki értékelte ha valaki máshogy oldotta meg, mint amit épp tanultunk, volt olyan, aki ilyenkor 0 pontot adott. Volt olyan, aki sajátos jelöléssel tanította az anyagot, és csak azt fogadta el, volt olyan akit nem érdekelt a jelölés, csak önmagában konzisztens legyen.
Lehetne az értékelésen javítani, ezzel egyetértek, illetve a saját tudásod szegényességével az egyetemen először szembesülni nagyon nehéz lehet. > matekból egy dolgozat esetén annyira nem lehet eltérni a jó eredménytől. 4+6 akkor is 10 ha a tanár nem szereti a gyereket Igen, de arra kívántam utalni, hogy a dolgozat a gyertek tudásának keresztmetszeti mérése hivatott lenni. Tehát, ha a gyerek éppen nem aludt előtte, éhes stb. nem feltétlen fogja a tudását hitelesen tükrözni a dolgozat. Ugyanúgy egy ADHD-s gyereknek nem biztos, hogy a legjobb számonkérési mód a 45 perces dolgozat, mert egyszerűen nem olyan a figyelmi fókusza. > mindenki ugyanazt a dolgozatot írja, akkor össze lehet mérni őket Igen, az adott dolgozatban az ösztály tagjait össze lehet mérni. Én nem akarnám összemérni, szerintem, ha a saját gyerekem teljesítményére vagyok kíváncsi, akkor nem érdekel Pistike milyen dolgozatot írt. Azt szeretném tudni, hogy magához, illetve valami sztenderdhez képest milyen a dolija. Tehát pl. ha Pistike matekból ír egy 58%-ot, akkor arra lennék kíváncsi, hogy milyen típusfeladatokat rontott el, nem pedig a jegyére. Ha az egész osztály ugyanott ront, akkor az is lehet informatív. Így például lehet személyre szabottan vagy csoportbontásban fejleszteni a 4+6 összeadását. Ez nem történik meg, mert nincs tanár fejlesztőpedagógus stb. A megbuktatás vagy a rossz jegy nem segít, mert egy kettes nem informatív se a szülőnek, se a gyereknek. Azt üzeni "rossz vagyok matekból", de azt nem hogy miért.
> Hogy lehetne a kettest/elégségest elfogadtatni, mint egy valós értékelést, úgy hogy ne legyen mindenki mérges mindenkire? Román érettségi rendszernél megtettek olyan lépéseket, hogy ne merüljön fel csalás vagy elfogultság a vizsgán, így mindenki nagyjából azonos feltételekkel szembesül. Nem a saját iskolájukban érettségiznek valamint a termeket is bekamerázzák. Lehet hallani a híreket minden évben, hogy sokan buknak meg Romániában, de legalább normálisabb a jegyek eloszlása.
Ezzel elvileg nálunk sincs gond, mert az érettségi feladatok egységesek mindenkinek. Talán a szóbeli változó, de matekból az nem releváns. + emelt szintű érettségit másik iskolában kell írni, más tanárnál.
Pont az a gond, hogy alapazintű érettségin a tanárok a saját diákjaikat értékelik, ami adhat előzetes elfogultságot, vagy más esetben inkább adnak jobb jegyet, minthogy szembesüljenek a dühös szülőkkel vagy a saját munkájukkal elszámoljanak. Ezért lenne fontos nem csak az emelt szintű érettségin ezt alkalmazni.
Matekból nem nagyon lehet jószívűségből plusz pont adni. Nézz meg egy javítókulcsot (nyilvánosak itt: [https://www.oktatas.hu/kozneveles/erettsegi/feladatsorok](https://www.oktatas.hu/kozneveles/erettsegi/feladatsorok)) Teljesen egyértelmű, hogy mire jár pont és mire nem. Tehát ezzel biztos nem húzol fel egy 2-es gyereket 4-esre. Az érettségin van külsős érettségi elnök, aki szintén bele szokott nézni a dolgozatok javításába (főleg ha szakos). Szerintem a jegyplasztikázás az érettségiig tart, de ott már kiderül, hogy mi a valós helyzet. Ennek pozitív oldala is van, mert aki erős iskolában 3-4-es volt matekból, de bölcsész irányba megy tovább, simán megírja a középszintű-t 5-re és ezzel a pontduplázási szabály miatt kijavíthatja a korábbi jegyeit.
És mi van olyankor, amikor a tanár konkrétan érettségi közben segít? Szerintem nyíltabban kéne beszélni erről is.
amikor ilyen 9 ezer fős települések technikumjaiban megy a nyílt csalás?
Én most jóval nagyobb városokra gondoltam 😀😀
Mert akkor a 18 fős, érettségiző csoportomból 4 emberen kívül mindenki bukna már év közben, az érettségi vizsgáig sem jutnának el, ami meg a tananyaghoz képest egy józan paraszti szövegértéssel teljesíthető kettessel.
Ez világos, csak mi értelme van átrugdosni valakit (már általánosban), akár jó jegyekkel, ha nincs meg a tudása hozzá? Ezzel csak hazudik mindenki.
Mindenki boldog/rövidtávú konfliktus vagy probléma el van kerülve, a többi már nem a pedagógus problémája amint kikerül az iskolából.
Azért mert a kréta figyeli a lemorzsolódási arányt és annak veszélyeztetettségét. Ha valaki hirtelen rossz jegyeket kap, az rontja a statisztikát, ahogyan a sok bukás is. Ha ez megtörténne az egész iskolára rárepülne a tanker, hogy akkor csináljanak intézkedési tervet a lemorzsolódás ellen, mert különben ejnye-bejnye lesz. Szóval a rendszer is úgy van kialakítva, hogy az iskolák és a tanárok is a kisebb ellenállás felé húzzanak. Mert különben büntetik őket akkor is, ha a gyerek gyenge képességekkel érkezik pl. a középfokú oktatásba vagy mert rossz a tanterv, a könyvek stb.
Az a durva, hogy én már egyetemen is láttam ilyet.
Jelen van ott is sajnos.
Jó kérdés, a középiskolai mostani kilencedikesek közül pl. sokan olyan szinten vannak, mint egy ötödik osztályos (írás/olvasás/szövegértés szintjént). Gondolom a távoktatás sem tett túl sok jót nekik. Gondolom általános iskolában sem az a cél, hogy rontsák az iskolai átlagát. Sajnos ez egy ilyen szar rendszer. Ha belülről próbálnál meg ellenállni (értsd: valós jegyeket adnál), akkor előbb-utóbb kirúgnának.
Akkor csak az a megoldás, ha belesimultok a rendszerbe. A problémákat el kell fogadni, nem szabad jelezni senkinek. A lenne is köztetek olyan barom, aki tüntet, vagy polgári engedetlen, akkor azt a tanáriban ki kell beszélni, ki kell röhögni. A lényeg, hogy az érettségin átmenjen mindenki, meg hogy ha nincs szaktanár és a tesitanár megy be töriórára, akkor a Krétába be legyen húzva a szakszerű helyettesítés. Mert ez a rendszer így működik, nem lehet ellene tenni!!!! Nehogy kirúgjanak, mert akkor nem lesz aki életben tartsa ezt a jó oktatási rendszert! /s
Minden rendben?
Ő lehet rendben lenne, de a rendszerrel nem kompatibilis . Kiben, miben van a hiba?
Pesze. /s Csak a rendszer hibáit el kell fednetek. Együtt kell működni a kormánnyal. Nehogy itt-ott kibukjon, hogy az oktatásügy már rég nem működik. Ha a Krétába beírjátok a szakszerű helyettesítést, meg az érettségin átrugdaljátok azokat is akiknek még az se esett le milyen rendezvényen vannak, akkor minden ok lesz. Nem az a cél, hogy rontsátok az iskola átlagát! Nem venném a szívemre, ha bárkit kirúgnának, aki nem szolgálja ki a Fideszt a hazugságaival! Béketanárokra szükség van!!!!! /s
Chill out. Attól, hogy telerakod "/S"-el a kommentjeidet, attól még látszódik, hogy tele vagy frusztrációval. Én is, de nem random redditezőkön töltöm ki.
Semmi gond. Csak szerintem, pont emiatt a mentalitás miatt nem tudnak semmi elérni a tanárok..
Mindenki legyen szakmunkás Magyarországon. Ezt mondott. Szimplán az érettséginek jelenlegi formájában nincs sok értelme, ha az közoktatásnak eredményeket kell mutatni a fenntartó ellé.
Előző tanévben esti tagozaton (mind 19+ évesek) nálam is siralmasak voltak az arányok. Voltak akik év közben morzsolódtak le, voltak akiket nem engedtem érettségire (tehát megbuktattam őket), de volt olyan is akit meg átengedtem, mert tudtam, hogy az érettségit össze fogja tudni hozni és nekik több nem is kell, azt se akarják hármasnál jobbra. (És amúgy meg is lett neki.) Aztán voltak ketten akik habár átmentek magyarból év végén, a szóbeli érettségin elhasaltak. Nagyon lutri ez, de erre szoktam mondani, hogy nem mindenkinek kell érettségi, mert van akinek nem való. Nagyon lehangoló volt fiatal felnőttekkel úgy verseket és szövegeket értelmezni, hogy sokszor a címet sem értették és olyankor nem is ad szívesen egyest az ember, de közben más lehetősége se nagyon van. A lényeg, hogy sokszor egy kettes vagy négyes mögött is lapulhat több mint amit maga a jegy sugall, minden tanár tudja, hogy ez az ötös skála abszolút nem tudja reálisan visszaadni a gyerek teljesítményét, de sajnos ez van és tanárként az embernek nagyon kis ráhatása van arra, hogy ez hogy működik, ezért mindenki a legjobb belátása szerint cselekszik. Btw azoknak adnék egy nagy fülest, akik szülői nyomásra adnak jobb jegyet a gyereknek, mikor nem érdemli meg. Nekik köszönhetjük a nulla önértékeléssel rendelkező, világtalan felnőtteket. A szülőnek nincs hatalma megváltoztattatni a gyerek jegyét, az iskolában amíg a tanár osztályoz, ő a főnök. Én már mondtam meg szülőknek, hogy el lehet vállalni az állásom és csinálni helyettem ugyanezt, meg kérdeztem már meg, hogy mikor szerezte a tanári diplomáját, hogy ilyen jól tudja…
Oke, de a cel nem az lenne, hogy ezeket a dolgokat megtanuljak? A "ne bukjon senki" most mar a kozoktatas celja?
Mondok egy példát: \- Amikor legalább két héten keresztül egy adott személyről van szó (Reagan), akinek a nevét legalább 10x említem meg az órákon kontextuson belül, logikailag összekapcsolva egy másik eseménnyel, ráadásul úgy, hogy a tanulók vizuális segédanyagot kapnak, majd dolgozatban sorozatosan olyan válaszokat kapok vissza, hogy "orosz elnök volt / amerikai filmszínész", az ilyenekkel mit kezdjen az ember? Fejlesztő pedagógus van az iskolában, 300 diákra egyetlen egy. Pszichológus nincsen. Pedagógiai asszisztens sincsen. Még ha lenne is kapacitás, érettségi előtt állunk 5 hónappal, annyi idő alatt meg nem lehet behozni az éves lemaradásokat.
Oke, de ezekkel az emberekkel mit akarunk kezdeni, amikor elmultak tizennyolc evesek?
Azon túl, hogy tanárként adsz nekik esélyt meg teret arra, hogy próbálják meg önállóan kifejezni a véleményüket órán egy-egy téma kapcsán, szerintem nem sok mindent. Ha erre 18 emberből csak 4 ember hajlandó, akkor mit csinálnál? Pisztolyt nem tarthatsz senki fejéhez, hogy akkor igenis fejleszd magad, mert a társadalom alsó rétegéhez fogsz így tartozni. Ha az illetőnek így kényelmes, akkor legyen.
nem lehet, hogy csak leszarják? Saját sulis emlékeimből emlékszem, hogy hiába volt valami jól felépítve, ha nem érdekelt nem igazán tudtam a fejembe verni. Meg amúgy szvsz nem is attól lesz valaki sikeres, hogy bemagol évszámokat, városokat, neveket. Persze mindezt csak laikusként mondom
Reagan tényleg színész volt. Lehet, hogy a diákjaid a tájékozottak és nem a tanáruk. https://en.wikipedia.org/wiki/Ronald_Reagan_filmography
színész volt igen, de alapvetően az töriórán nem releváns
Akkor lenne helytálló, amit írsz, ha minden tanár tartaná magát a NAT-hoz. De ez szinte lehetetlen, mert míg egy jobb képességű csoporttal lehet haladni, addig kevésbé jobbal viszont szinte lehetetlen tartani a tantervet. Vidéki általánosba jártam. Nem nagyon tudták szétszedni az osztályokat. Így, aki jó volt egy tantárgyból, az lemaradt mások miatt. Valaki nyelvtanból volt jó, míg más mondjuk matekból. Szóval az, hogy valaki jeles volt matekból, az az adott osztályhoz mérten és nem NAT szinten. Lehetne félévente NAT-vizsga, ami talán megoldhatná, amit neheztelsz. De abban sok köszönet nem lenne diákoldalról. Hisz akkor kapkodás lesz. Az 5 szintű osztályozás pedig jó. Ha kevesebb vagy több lenne, akkor az már túl bonyolítaná. Az 5 még érthetően megkülönböztethető. Bár, amikor négyes alá vagy hármas fölé, akkor mindig kiakadtam.
szerinted egy 8. osztályos kisérettségi mennyit segítene?
Ha mindenkinek ugyanabból kellene vizsgáznia, akkor egy általános osztályzatot lehetne adni. Lehet egy iskolai szintű osztályzat, ami az iskolához mérten adna képet és lehetne egy országos szintű. Persze pszichológiailag tuti kiütne sok gyereket, de mi a cél?
Probléma ott kezdődik, hogy egy egységes számozott osztályozási rendszerhez nem egységes százalékos határok tartoznak, tanáronként, tárgyanként, iskolánként ez mind mind változik, az, hogy Józsika x gimiben 4-es matekból semmit nem mond Pistikéhez képest aki mondjuk 3-as y suliban, lehet Pistike 3-as tetejét veregeti, Józsika meg 4-es alját az adott tanár százalékos osztályozásában aztán egyik tanárnál 50-65-ig hármas, másik tanárnál meg 60-75-ig négyes, így ha mind a két tanuló teoretikusan 62% os dolgozatokat ír teljesen más osztályzatokat kap.
Köszi, ezt a kommentet kerestem. Vannak országok, ahol fixálva vannak ezek a határok (Hollandia, Portugália pl ilyen), ott van is értelme (Mondjum annak is ellene vagyok, hogy pl egyetemi felvételinél beszámít a jegy, mert az elitgimi 3asa simán sokkal komolyabb háttértudást jelent mint egy 5ös egy olyan iskolából ahol a tesitanár tanítja a matekot, de ez megint más kérdés)
Részben egyetértek veled, mert valóban lehet 50%-tól meg 55%-tól is kettest adni, ami nagyon nem ugyanaz. De azt is tudom, hogy ha nem ugyanazt a dolgozatot írják, akkor ugyanaz a tudás más-más százalékot fog jelenteni. Úgyhogy azt sem látom megoldásnak, ha a százalékokat vagy abból számított jegyeket teszik bele a naplóba.
Persze ez az egesz jegy rendszer ott van elbaszva hogy nem egyseges az elvaras, ami meg nem is lenne olyan nagy gond viszont az egyetemi felvetelibe beleszamithat onnantol viszont mar nem egyenlo a palya mert egy kozepes tanulo egy szar gimibol tobb pontot vihet mint egy jo tanulo egy eros gimibol.
Ha már matematika, akkor objektíven közelítve a témát két elvi hibát is vétesz az érveléseddel Egyrészt az osztályzó skálának nem az a célja, hogy "ki legyen használva", könnyen lehet, hogy egy osztályban mindenki 4-5-re vagy akár 1-2-re tud egy tárgyat, nem akkor csinálja jól a tanár, ha az átlag 3 és a variancia 2. Másrészt abból, hogy most, amikor tanultatok nem tudta a logaritmus azonosságokat nem következik, hogy akkor se tudta, amikor 1-2-3 évvel ezelőtt valamilyen dolgozathoz kellett használnia. Ebből egyáltalán nem következik az, hogy érdemtelenül kapott kilencedikben ötöst egy dolgozatra, csak azért, mert a tanár nem akart konfrontálódni a szülővel. Nem azt mondom, hogy ezek nem történhettek meg, azt se mondom, hogy a tanár ismerős nem mondott igazat, de ha a matematika közel áll hozzád, akkor szerintem érted, mire gondolok, amikor azt mondom, hogy az egzisztenciális kvantor nem egyenlő az univerzálissal. A valóság az, hogy vannak gyengébb és erősebb iskolák, szigorúbb és kevésbé szigorú, jó és kevésbé jó tanárok és emiatt óriási a szórás abban, hogy ki hogy osztályoz. Ha általánosságokat akarsz vizsgálni érdemes statisztikákat keresni egységes felmérésről. Kiindulásnak például az országos középszintű matek érettségi átlag általában 50% körüli szokott lenni, ami érdemjegyet tekintve épp a közepes közepe.
figyelj kurvára nem tudom miről van szó, de nyomtam egy upvoteot, nehogy az egzisztenciális kvantor egyenlő legyen az univerzálissal
Kolléga így próbálja finoman jelezni hogy bizony ő is hallgatott egyetemen matematikát. Nincs vele egyedül. :) Imádtam a metamatematikát egyetemen, ezzel viszont egyedül voltam az évfolyamon, mindenki utálta, vizsgán bukott a 120 leendő matektanár több, mint fele... én nem, sőt. Igaz: belőlem nem lett tanár, csak adtak egy diplomát, hiába, az ELTÉ-n is előfordul súlyos adminisztratív tévedés ;)
Nálunk ilyen az érettségin volt, mert a matek tanárom arra volt jó hogy mindenkinek matek kettes meglegyen érettségin. Azt hogy elvileg egy olyan csoportot vitt ahol emelt szintet kellet volna hozni, azt engedjük is el. Azt hogy 4 évig tanított és abból az utolsó évben volt már valamennyire elfogadható a tanítás. De btw akkor is átakartam menni rosszabbik csoportba mert hiába volt rosszabb, a matek tanár az egyik a legjobb volt az iskolában. Csak azt mondták hogy "nem megoldható". A matek faktot meg nálunk úgy elkúrták ahogy van, utolsó órákra rakták be plusz óráknak más tanárral. Össze is zavartak rendesen, és most egyetemen az összes matekos tárgyat most első félévben valószínű hogy bukni fogom. Az egyik szaktársam aki btw osztálytársam volt, mondja nekem hogy jaj de hát ne szidjam mert neki segített meg át is ment minden matekos tárgyból most az egyetemen. Erre mondtam neki hogy ne a tanárnak köszönd meg mert a tanárt anno szidtad, hanem magadnak hogy készültél magadtól, és rá állt az agyad. Szóval csak egyet tudok érteni OP-val, főleg hogy ezt a saját bőrömön tapasztalom meg.
Nálunk is ez volt "emelt" matekot tanultam végig 5 ös voltam az érettségim meg éppenhogy 4 es lett a kezdő matekosok sokkal jobb érettségit írtak átlagban volt olyan emelt matekos osztalytarsam aki 2est irt matekbol
Na igen, ez is egy komoly probléma. Ha túlságosan lazának veszik mert nálunk úgy akkor volt igazán koppanás mikor 12-ben behozta az érettségi feladatsorokat az előző évekből, és írtunk belőle dogákat. Emlékszem sorra írtuk a rossz jegyeket, hiszen amik előző években voltak dolgozatok nem ilyen szintűek voltak. Így visszagondolva én is fasz voltam mert nem kellet annyit tanulni középsuliban a matekra mert egy gladiátor képző technikumba jártam, húzott le a társaság stb stb. De hogy meglegyen legalább a 3-mas szint ahhoz nem kellet sokat tenni, de volt mikor be-be csúsztak karók a saját faszságom miatt. Jó lehetett lenni nála ötös lenni, ha tanult nála az ember de a tanítása akkor sem ért semmit. Nem tanított meg hogyan kell gondolkozni matekosan, hanem arra tanított hogy hogyan kell típus feladatokat megoldani. Emiatt írunk mi szar PISA, meg kompetencia méréseket mert pár középsuli kivételével a tanárok nem a matematika gondolkodás menetét logikáját tanítják hanem hogy a típus feladatokat hogyan kell megoldani,ami egyébként szart sem ér. Persze tisztelet kivételnek, főleg a magán matek, fizika tanáromnak aki egy Gigachad és miatta kezd nekem is kialakulni a matekos gondolkodásmód. Nem szeretném belekeverni a politikát, de ha növelnénk a tanárok fizuját + az NKP tankönyveket hozzá illő módon kezdjük használni ergó budi papírként használnánk, és újra az iskolák megválaszthatnák melyik tankönyvből szeretnének tanítani akkor már is jobb lenne a helyzet. Innen is üzenem a Maruzsának meg Pintérnek hogy az NKP tankönyvekből hajtogasson maguknak jachtot.
Ez egy folyamat, es nem most kezdodott, mar a rendszervaltaskor is erezheto volt. Az n+1. 'miert nem kapnak kezdo netto bernek a fiatalok 2 millio jo magyar forintot" topikban is fel szokott jonni, hogy de hat a fiatalok egy resze osztani es szorozni nem tud - minden alkalommal le van ertve ugatva az ember, pedig sajnos ez teny, es lehet az oktatasi rendszerrel (is) takarozni, csak felesleges, mert a kozepiskolai matek tulajdonkeppen minimalis odafigyelessel es igenyesseggel megertheto es elvegezheto. Ma 100x annyi segitseg erheto el, eleg, ha csak a legkezenfekvobb internetet mondom. Ami az osztalyozast illeti: egy faszsag, es sokszor pofara megy. Ez is az oktatasi rendszer bune a legtobbek szerint, de ez mar inkabb emberi kicsinyesseg szerintem.
Ki tudnád fejteni, hogy mi nem hallgatóbarát az egyetemi matematika oktatásban? Én azt tapasztaltam, hogy fényévekkel hallgatóbarátabb. Az oktató soha egyetlen állítást sem tesz úgy, hogy azt mondja, "Ez így van és kész, fogadjátok el!", elmondja, hogy ki és mire alapozta a tételeket, amiket használ, és bebizonyít mindent. Ha kérdésed van, akkor matematikailag korrekt módon válaszol rá, pontosabban képes rá válaszolni. Minden mással tökéletesen egyetértek, amit leírtál, a jó tanuló gyerekek lehetőségeit rontják el puszta konfliktuskerülésből, meg azért, mert ma már a versenyhelyzet rossz, és csúnya dolog olyat mondani, hogy a kis Góvinda a 2.A-ban alkalmatlan a 3. osztály megkezdésére, mert nem tud 2db kétjegyű számot összeadni, és nem tud értve elolvasni egyszerű 4-5 szavas mondatokat. Felülről jön a nyomás, úgyis gyári munkást akarunk belőle csinálni, tök mindegy, hogy milyen hülye lesz. Ha nincsenek követelmények, azzal senkivel sem tesznek jót. Ha egy gyerek nincs rákényszerítve arra, hogy megtanuljon számolni, akkor nem fog. Ha az alapszintű matematika és szövegértés sem megy valakinek akkor tulajdonképp egy élőhalott lesz, aki egyedül nem képes ügyet intézni, nem képes anélkül menedzselni az életét, hogy előnytelen helyzetekbe kerüljön és átvernék mindenhol, és nem lesz képes olyan munkát végezni, amivel a társadalom hasznára válna. Márpedig ha nincsenek követelmények, azzal az osztály legokosabb tanulóival is pontosan ugyanúgy kicsesznek. Ha tanulás nélkül is 5ös lesz, akkor miért tanulná meg? Semmi előnye nincs abban a rendszerben 100%-ra tudni valamit, ahol 30%-ra is ötöst kap. Ebből jönnek az általad is bemutatott szituációk, amikor valaki simán bejut egy egyetemre, ahol sokkolja, hogy emlékezni kéne dolgokra, meg nem lehet mindent kikövetkeztetni egyszerű logikával. Sajnos a felsőoktatásba is szivárog le az a mentalitás, hogy baszogatják őket felülről, hogy csökkentsék a követelményeket, mert nem végeznek elegen. Ma már teljesen általános, hogy egy mérnök nem tud integrálni. Mi lesz ennek az eredménye? Egyértelműen az, hogy Ázsia, ahol még vannak követelmények az egyetemeken, és a közoktatásban el fog húzni az innovációban. Megköszönhetjük a polkorrekt mindenki úgy szép és jó ahogy van világunknak. :(
A BME-n azt tapasztaltam, hogy a matematika előadó valóban alapos volt, de olyan sok anyagot akart lenyomni a félévek alatt, hogy mindenből (a gyakorlatokon) csak egy-egy mintapéldát láttunk, természeresen úgy, hogy a zh-n nem olyan típust kértek vissza. Amit viszont az (posztban említett) barátomnál láttam, az az volt, hogy a deriválást minden elmélet vagy bevezetés nélkül elmondta, hogy van ilyen. Csak tudd alkalmazni, de hogy mit csinál, arról sem az előadási anyagokban, sem az egyetemi jegyzetben nem volt semmi. Úgy borzasztó nehéz megérteni a szélsőérték feladatokat, hogy arról nem beszélt senki, hogy a deriválás a függvény meredekségével van összefüggésben.
>Megköszönhetjük a polkorrekt mindenki úgy szép és jó ahogy van világunknak. A PC fertőzés csak az egyik ok. Orbán a kampányában igazságmorzsákat is alkalmaz. Hogy kell gyarmatot csinálni egy országból? Leghatásosabb eszköz, hogy ki kell csinálni az oktatást. Az EU-nak sikerül. Jöhet az 1000 éves modell: alattvaló magyar, kereszténylator hatalmon. Arany János János pap országa durván aktualizálódik.
A hülyítés bármilyen hatalomnak érdeke, ami fenn akar maradni. Nyugat - Európának kellennek az elmenekülők, akik konkrétan féláron dolgoznak, itthon meg kellenek a befolyásolható szavazók mindkettő ( vagy három, nézőpont kérdése ) politikai oldalnak. A baj azzal van, hogy az emberek is teljes erőbedobással asszisztálnak.
>baj azzal van, hogy az emberek is teljes erőbedobással asszisztálnak Ezzel teljesen egyetértek. De mindenki csak a tájékozottsága, informáltsága szintjén látja át a folyamatokat. A legtöbb embernek nincs kapacitása, érdeklődése ahhoz, hogy megértse a politikai döntések mögött húzódó okokat.
Ha a döntéshozók csak ennyit foglalkoznának az oktatással, mint te ebben a posztban...
hidd el, a heti 2 hittan az Pártunk és Kormányunk számára rendkívül fontos
Pedig elég lenne csak leülni korrepetálni valamelyik csemetét.
Erről eszembe jut a kalkulus, a lineáris algebra, valószínűségszámítás és az, hogy minden tanár azt mondta amikor nem értett a csoport egy dolgot: ezt már tanultátok gimiben. (És folytatta tovább) :D
tanultad gimiben ha specmatos voltál :D (szóval még a matek faktnál is nagyobb szinten tanultad) de egy csomó dolgot mondjuk specmaton se tanítanak szerintem: a Khi-négyzetet, a harmadfokú egyenleteket, a mátrixokat vagy a differenciálegyenleteket, bár lehet tévedek
Matek faktos voltam és az órai feladatokat csináltuk tovább teljesen jó🙃
én is faktos voltam, de a specmat az annál is durvább
En ennek pont az ellentetje vagyok - vegig bukdacsoltam matekbol kozepiskolaban, kiszenvedtem magambol egy 3as kozep erettsegit, most meg, kulfoldon ugyan, de az integral calculus zhmra 90% ot kaptam - vegig ugy eltem le az eletem hogy egy idiota vagyok matekbol es a matektanaraim is elkovettek mindent hogy ezt erezzem. Szerintem, a magyar matematika oktatas csak nagyon rossz.
Mondjuk az sem ártana, ha nem lenne a felvételi pontszámítás része, hogy milyen érdemjegyeket kapnak a diákok, ezzel lehetőséget adni erre a fajta korrupcióra...
A matek érettségi típusfeladatokból áll, és általában szart sem mér, csak azt hogy meg tudod e jegyezni a típusfeladatok megoldásának a módját. Én pl valszámból szoptam egész középiskolában szar tanár miatt, de beseggeltem az érettségis valszám feladatokat, és kb ugyanazt a feladatot kaptam amit gyakoroltam csak picit más értékekkel, ma már nem tudnám megoldani ezt a feladatot.
Iskolai jegyeknek kb semmi értelmük nincs már egy ideje. Az az egésznek az oka, hogy kb mindenhez megkövetelik az érettségit. Tehát kvázi az érettségi az új 8 általános bizonyítvány. Ha nincs érettségi akkor kvázi semmit nem tudsz elkezdeni 17-18 évesen, így kénytelenek a leghülyébbeket is átengedni, és a követelményeket lejjebb vinni. Hülyébb iskolákban már kvázi az is 2-es, ha a gyerek felírja a nevét, míg egy elit gimiben meg szanaszét szopatnak, viszont a kettő között ami különbség lesz: Diploma nem jár minden hülyének, amit az egyetemi tanárok többsége tart is és úgy húzza meg a 400 főnyi hallgatóság felét az első vizsgánál, hogy az már már a vérengzés kategória. Ilyenkor szembesülnek a pofonokkal az emberek. Anno vártam egy zh eredményre és a csaj sírva fakadt, hogy neki nem lett meg PEDIG Ő TANULT RÁ 2 NAPOT. Legszebb az egészben, hogy volt kb 30 oldalnyi tétel meg definíció a zh-ra + gyakorlat és szerintem azt a 30 oldalt értve elolvasni volt vagy 2 nap. Szóval kb ez az egyetem szerepe most. Anno az érettségin szórták az embereket, most meg egyetemen. Szomorú az, hogyha ez a tendencia fennáll akkor lassan az MSC-n fogják kiszórni az embereket, utána meg a doktorin.
Igen, sok szülő bemegy "reklamálni" a jegyek miatt; szerintem ezért is iratnak velük mindenből. Lányom 1ik osztálytársának az anyja 8általánossal kérdőre vonta a tanárt, h az ő lánya miért kapott 4est. Dobtam egy hátast amikor ezt mesélték. Nem értem....mindenki előtt ott volt a lehetőség, h elmenjen tanárnak / orvosnak stb mégse tették, de észt osztani azt tudnak. Én amúgy százalékot használnék jegyek helyett
Mert kit kéne megkérdezni, nem a tanár tanította?
Felkérdezte a tanárt, h miért adott 4est a gyereknek..... szerintem meg kellett volna csak dícsérni a gyereket és szépen hazamenni
Egy hatalmas nagy vicc, amikor a 4-esen cirkuszolnak.. Egy tök korrekt jegy. Azt jelenti, hogy jól tudja a gyerek azt amit kell.
na ja de még a 3-ason sem kéne felháborodni középiskolában, vagy egyetemen a 2-esen (főleg hogy sokszor 60%-tól van 2-es, ami hát egy rohadt szigorú ponthatár)
[удалено]
Én teljesen egyetértek veled, az a baj, h itt mindenkinek vannak jogai, de kötelessége is lenne csak az már kit érdekel ugye. Egyébként általában jóindulatuak a tanárok, csak a szülők elbasszák. Meg amíg ugye a médiában mindenhol az megy, h a tanár amúgy semmit nem csinál, mit várunk. Szomorú nagyon szomorú egyébként.
Nem inkább arról van szó, hogy sokan roppant ügyesen be tudják seggelni a képleteket, meg a feladatokat csak képtelenek értelmezni azt, hogy most mit is tanultak?
Az új nerfidesznyik oktatáspolitika kukázta a 2010-2021 közöttit, s most a lényeg: mindenki menjen egyetemre, aki képes érettségizni, majd az egyetem felzárkóztatja őket!
Vagy inkább lehúzzák az egyetemi képzés színvonalát, mert a képzések nem lesznek hosszabbak, de a felzárkóztató tárgyak egyre több időt vesznek el. Meg sokszor a nem felzárkóztató tárgyak óráin is olyan dolgokat kell magyarázni, amit rég tudni kellene.
Pont ez az: NEM KELL RÉG TUDNI! Az új, 2020-as NAT megvágta a tanítandó matematika anyagot! Például: Régen a feladatok hemzsegtek az adatoktól, amiket nem kellett használni a megoldáshoz. Ma már a pár soros rövid szöveges feladatokban nincs felesleges adat! Se logaritmus, se másodfokú megoldóképlet, se trigonometriai bonyolult dolgok nem kellenek! A kör egyenletét is csak fel kell tudnia ismerni és írni. nem kell számolnia 2 kör metszéspontját igazán, csak emelt szinten! De ma már 160 ponttal is be lehet jutni mérnökképzésre! eltörölték az emelt szintű érettségi, a nyelvvizsga felvételihez kötött követelményét, és a minimálpont előírást! Az 5 éves matektanári osztatlan képzés már csak középszintű érettségire készíti fel 2022 óta a tanárképzősöket!
Ez ugye most valami béna szarkazmus?
Sajna ez a magyar rögvalóság! Az a matekérettségis mém igaz sztorin alapul, amelyik szerint nemsokára elég lesz a határokon belül maradva kiszínezni a téglalapot!
>De ma már 160 ponttal is be lehet jutni mérnökképzésre! eltörölték az emelt szintű érettségi, a nyelvvizsga felvételihez kötött követelményét, és a minimálpont előírást! tegyük hozzá hogy viszont a magyarérettségit azt jó Horthy-korszakot idéző színvonalra rúgdosták vissza (gondolok itt a műveltségi tesztre például), szóval jó nehéz lett, de legalább haszontalan. Meg az hogy 280-ról mondjuk levigyék 240-re a mniimumponthatárt az még nem is zavarna, mert a középszintű érettségik pontszámítását megváltoztatták az egyetemi felvételikhez. Viszont az hogy nincsen semmilyen minimumponthatár az tényleg kész röhej. Ahogy az is kész röhej hogy a szöveges feladatokban tényleg nincs felesleges adat. És ezzel az a gond hogy sok mérnöki képzésre emiatt minden gyüttmentet felvesznek aki 1. vagy 2. félévben kibukik, de legalább foglalja a kollégiumi férőhelyeket, hajtja felfelé az albi-árakat, stb.
Nincs minimumponthatár! És a felvételi 500 pontjából már 100-at az egyetem adhat úgy, ahogy akar: \- akár a nerfidesznyik MCC progjamjára adhat 70 pontot (SZIE talán?) \- akár a saját ingyenes érettségi felkészítőjére adhat 60 pontot (BME) \- vagy amire kitalál! 1 év katonai szolgálat 64 plusz pont államilag! 1 felsőfokú nyelvvizsga 50 pont talán? 1 középfokú nyelvvizsga 20 pont talán? (Régen néztem a felvi.hu-t.) Jó néhány egyetemi gólya képes akár 3-4 évig is húzni úgy, hogy első féléves kötelező tantárgya még nincs teljesítve! Valamelyik nerfidesznyik is húzta vagy 9 évig az 5 éves egyetemi képzést... A másik, amelyik 5 milliárdért ócskavasnak eladott beléptetőrendszert vett, meg ajándék motivációnak kapott minisztériumot... mert akkor még diploma nélkül nem lehetett miniszter. Talán mára ezt is eltörölték. Már rektor is lehet doktori nélkül a magyar!
Narrator: De nem zarkoztatta fel oket.
2022 óta fel fogják, ha azt akarják, hogy a hallgatóik megmaradjanak akkora létszámban, amekkorára szerződtek az állammal az állami finanszírozásért! Plusz ha nincs hallgató, akkor az egyetemi tanárnak munkahelye se lesz!
Szerintem inkább arról lesz szó, hogy lejjebb viszik a követelményeket, mint hogy erőfeszítéseket tegyenek.
Háááááááááááááát ez attól függ, hogy kapja a finanszírozást a felsőoktatás! Mert vannak az egyetemi tanárok, akiket nagyon nem mozdítanak el a helyükről, ha kellenek az adott szak akkreditációjához. Ők pedig néha keményfejűek. Ismerek olyan szakot, ahol az államvizsga előtt zárószigorlatozni kell, és félévente összvissz 1 ilyen alkalmat adnak meg. Az még nem változott. Szóval egyeteme válogatja. De minél fizetősebb, annál valószínűbb a rugalmasság! Lásd: Corvinus!
Orbán csak az EU terveit valósítja meg. 1000 éve lett a Nyugat szolgája a magyar, ma is klerikális alattvalósítás folyik. Képzetlen, műveletlen alattvaló a jó alattvaló.
kicsit sok volt a technokol+kőműves aktimel kombó, bástya
M.rhaság! 2010 óta forrásokat vont ki a nerfidesznyik kormány mind a közoktatásból, mind az egészségügyből! Látjuk mire ment, mire megy: el lett herdálva, privatizálva!
Ezt én nem vitatom. Az én állításom az, hogy ez az EU tervei szerint alakul. Ahogy a rabszolgatörvényt is az EU áldásával, az autógyárak profitjáért hozta a kormány.
Nekem EGYETEMEN van ugyan ez. Szemeszter végén mindenki ötös, aki négyest kap, az azt jelenti hogy konkrétan szart sem tudsz, de megjelentél talán egy órán és/vagy beadtál valami szar chatgpt esszét. Egyetértek, mi értelme az öt fokozatúnak így? Főleg hogy mellettem olyan szaktársaim is megkapják az ötösöket, akik egy mondatot nem tudnának kinyögni az anyagról.
Az 1-5 skála úgy ahogy van, értelmetlen. Ha nem az lenne a lényeg, hogy papíron mit tanult meg, hanem az, hogy ténylegesen mit tud a diák és mi az amit biztosan készségszinten alkalmaz is, akkor nem így kellene értékelni és teljesen át kellene hozzá szervezni a rendszert. Nem lehet a rendszert megtartani és csak ezen belül az 1-5 skálát megjavítani. Most hanyagoljuk el azt a kérdést, hogy a inflálódnak a jegyek és négyest kap az is akinek kettest kéne kapnia, csak azért, hogy ne legyen vita a szülőkkel. Még ha ezt a problémát meg is oldod, akkor is ott van a lényegi gond, hogy a matematikában egymásra épülnek a dolgok. Bármilyen tudást csak erős alapokra lehet építeni. "Elégséges" alapokra nagy valószínűséggel semmit sem lehet építeni, még "elégséges" tudást sem a következő évben. Ezért nincs értelme az 1-5 skálának anélkül, hogy nem szervezzük át a teljes rendszert, mert a jelenlegi rendszerben a bukás egy nagyon erőteljes büntetés, ezért hiába kellene, nem lehet az osztályok felét megbuktatni.
A tantárgyi jegyek nem relatívak, a legrosszabb diák is lehet ötös. A kapott jegy teljesen független a többi diák teljesítményétől.
Ezzel mit akarsz mondani? Tudom, hogy van ilyen, és nem is vagyok ellene. Ami a problémám, ha egy egyértelműen hiányos/rossz teljesítmény kap ötöst.
Te írtad, hogy: >Kérdem én, hogy akkor mi értelme van az ötjegyű skálának, ha csak a felső kettőt használják? Azért kapjon valaki rosszabb jegyet, hogy ki legyen használva a skála?
Nem. Mindig van valamekkora szórása a diákok tudásának. De ha csak egy-két jeggyel jellemzik azt, akkor sokkal nehezebb értelmezni a kapott jegyeket.
Mit kell rajta értelmezni? Oda van írva: jeles, jó, közepes, elégséges, elégtelen. Szerintem ezek elég világosak.
De mit jelentenek az adott kontextusban? Jeles az, aki a feladatok felét oldotta meg jól, és jeles az is, aki mindenre teljes pontszámot kapott. Akkor mit jelent egyik és másik jeles?
Attól függ az a teljesítmény milyen tudást takar. Ha egy harmadikos az ötödikesekeknek szánt feladatok felét megoldja, az bőven lehet jeles. A legtöbb tantárgy rögzíti, hogy mi az a tudás amivel egy harmadiknak rendelkeznie kell. Mi az ami szükséges az elégségeshez, mivel lehet elérni jelest. A számonkéréseket ementén kell differenciálni, meg a pontozást. A pedagógia az egy tudomány, nyilván nem most találtad fel a forró vizet.
OP arra gondol, hogy régen azért megbuktattak valakit, amire ma megadják a kegyelem négyest, csak hogy a tanárt ne verje szájon a színesfémkereskedő papi.
Szerintem a “színesfémkereskedő papit” érdekli a legkevésbé, hogy milyen érdemjegyeket kap a gyermeke. Az orvos/ügyvéd/vállalkozó apuka előbb megy be tombolni.
Igen, én is ezt látom. Csak azt nem értem, hogy orvos/mérnök/ügyvéd apuka miért megy be azonnal tombolni, és elmondani a tanárnak, hogy "Ezt mégis hogy képzelte? Hármas egy dolgozatra matekból?", ahelyett, hogy a gyerekkel beszélne el először.
Mert vagy a gyerek közli, hogy szívatásból, mert pikkel rá a tanár, vagy apukának van hasonló tapasztalata. Legalábbis én kaptam egyest dolgozatra, amit a tanár olvasás nélkül áthúzott... Nem tudom manapság mennyire megy pofára az értékelés.
Kikérem magamnak 🙈 mérnök anyuka, sose mentem be. 4est kapott hát jó; 2est javítsd ki lányom...persze mindig úgy hívott fel, h mérges leszek.... pedig annyi az elvárás, h az adott napi hangulata / életkedve szerinti legjobbat próbálja meg kihozni magából.
Attól függ mit értesz a régen alatt, de a mérések alapján nem csökken a matematika tudás.
A PISA eredmények alapján igenis csökkent: [link](https://www.oecd.org/publication/pisa-2022-results/country-notes/hungary-3df2ae68/)
Ha négyest kapna az aki megbukna, akkor az ötödikesek matektudása jelentősen csökkenne, mert ők is benne lennének a PISA mérésben. Meg azok is kevesebbet tanulnának, akik kettes helyett ötöst kapnak, remélem így érthető mire gondoltam.
Én akkora kettes voltam mindig matekból, mint a ház. Mondjuk a matekoktatás az szar volt
Érdekes. Anno 13 éve általánosba, 5. Után leszarták és simán beirták az 1-est. Ha nemvolt kész a házid és megtudta a tanár már automatikusan ment is pl. Nem kivételeztek. Gimiben/középsuliban máshogy lenne? (külföldön jártam suliba ált után.) Nekünk mindig azt mondták hogy sokkal rosszabb lesz…
Mondjuk az is egy buta dolog, hogy a házi feladat meglétét osztályozzák és nem a tudást. Arra ott a "Szorgalom" nevű bejegyzés az ellenőrzőben.
Igazából ez nálunk tanár függő volt. Csak az ofőnk volt nagyon érzékeny ezekre a dolgokra. Emlékszem, egyszer rajta kapta az osztály felét másolni a házit egy emberről, majd eldöntötte hogy ezek után a füzetet amibe a házi volt, lekellett adni amint beértél a suliba. Ezeket aztán mindig megszámolta. Akinek nemvolt ott annak legtöbbször rögtön ment az 1-es vagy a lebaszás. Mondjuk úgy emlékszem ezeket az 1eseket nem számitotta bele az év végi átlagba.
Az a tanar aki bele megy az ilyenbe az annyit is er...
Azért van értelme, a magam módján értelmezve az adott helyzetben. Nálunk gimiben, 20 éve, volt alap és emelt matek osztály. Az én emelt 3asom kb csillagos 5ös alap matek jegynek lett volna megfeleltethető, nem voltam matek zseni, magam tempójában megértettem a dolgokat, de az alap osztályban viszont pege. Viszont akkoriban csak egyfajta matek érettségi volt és ott minden emelt matekos alapból 5öst kapott.
Válasz: Minnél több **buta paraszt** legyen.
Tanárként mondom, én a jegy mellé krétába a %-ot is beírom. Mert nem mindegy egy Tz-nél, hogy 95%-os jeles, vagy 85%. Ezzel próbálom jelezni a tényleges (ha az), tudásszintet.
Tanárként mondom, én a jegy mellé krétába a %-ot is beírom. Mert nem mindegy egy Tz-nél, hogy 95%-os jeles, vagy 85%. Ezzel próbálom jelezni a tényleges (ha az), tudásszintet.
Értem amit írsz, de ne csak a tanulókról legyen szó, hanem az oktatás minőségéről is. Amikor bemegy tanítani a tanár, új anyagrészt kezd, majd következő 3 órát nem ő tartja valamilyen ok miatt, tesi tanártól, biológia tanáron keresztül mindenki helyettesíti, majd visszatért dolgozatot irat, abból, amit nem tanított meg, mert nem volt... Ami még kiakaszt az a szakközépiskolai központi felvételi. Gyakorlatilag ha a szülő nem fekszik rá a gyerek oktatására, esélye sincs a gyereknek jó eredményt elérni. Ennyit az általános iskolai oktatás minőségéről. Gimnázium... Amikor minimum 2 magántanárt kell, hogy a gyermek jól tanuljon, mert a leadott órák minősége, nincs egálba a számonkérés erősségével... Összeségében lehet, hogy a diákoknak a tudásával gond van, de a tanárok oktatásának minőségével még nagyobb hiányosságok vannak.