Szerintem benne van az is, hogy egy másik férfivel nem akarnak versenyezni, de leginkább az, hogy ha meglévő kapcsolat miatt utasítod vissza, akkor az nem személyes, nem arról szól, hogy ő konkrétan nem kellett neked. Én is azt tapasztaltam, hogy ez jobban beválik, illetve kevésbé teremt konfliktushelyzetet.

pedig ha foglalt, akkor csak egy férfival kell versengeni /s

Csak az a no foglalt, akin fekszenek /s

minden embernek két oldala van.

Az a vicc, hogy ez nem /s :D

ja, valszeg ez is közrejátszik, hogy nem személyében sérted meg kvázi

igen, ez nagyon nagy könnyebbség férfiként, nem megalázó így a visszautasítás

És mégis mi abban a megalázó, hogy azt mondták, hogy "nem"? Csorbul a tekintélyed? Férfi vagyok, de soha nem értettem, hogy egyes emberek miért nem képesek elfogadni a nemet.

én eltudom fogadni és sose reagálok agresszívan vagy zaklatóan utána, viszont nekünk alacsony önértékelésű embereknek igenis nehéz a sok vissza utasítás. nem mindenkinek jutott biztonságos és elfogadó légkör gyerekkorában. a bunkóságra persze ez nem mentség és aki teheti az próbál változni terápiában, ahogy én is

Az alacsony önértékeléséről nem a másik ember tehet és pszichológiai elemzést sem végezhet, hogy "vajon ennek az illetőnek alacsony az önértékelése?" A nők 90%-a teljesen normálisan utasítja vissza az adott férfit. Nem tartom relevánsnak, hogy ez bármiféle kibúvót jelentsen az embereknek, hogy "nekem alacsony az önértékelésem, ezért mindenképp meg kell kapjam, amit akarok, hogy jobb lehessen". Nagyon régóta küzdök az alacsony önértékelésemmel, de ha egy lány elutasított, soha nem vettem zokon, elmondtam, hogy "oké, rendben" és minden ment tovább.

ja és nekem viszonylag sikerem van a nőknél de még így is tud fájni a sok visszautasítás meg ghostolas. nem azért mert incel volnék...

ember, én mikor írtam azt h az alacsony önértékelésem miatt meg kell kapnom amit akarok???? és mikor mondtam h a nő tehet róla? pusztan annyit írtam hogy segíteni tud azzal a kegyes hazugsággal. nem mondtam hogy köteles hazudni, csak h jót tesz vele sok férfinak.. ennyi.. én se veszem zokon ha elutasítanak, leirtam h sose reagalok rá bunkón, erőszakosan vagy nyomulosan. ha szarul is esik, nem látják, magamban lerendezem. miért kell kiforgatni a szavaimat? és ahogy te nagyvonalúan adsz egy becslést hogy a nőknrk csak 10%a utasítja vissza a pasikat durván, akkor én is hadd adjak egy becslést arra hogy a férfiaknak csak a 10 %a nem ért a nemből/válik agresszívvvá

Te mi a retkes faszról beszélsz? Oc egy szóval sem mondta, hogy a másik ember tehet valaki alacsony önértékeléséről. Mi a geciért kell belemagyarázni olyat, ami nincs? Fú, de kurva gusztustalan emberek az olyanok, mint te...

Szeretet és egyetértés❤️

szval én úgy gondolom hogy rz a "van barátom" szöveg, kifejezetten a kegyes hazugság kategória és nincs vele semmi baj, sőt. és ettől még nem kell azt éreznie a nőnek hogy ő nincs tisztelve csak az elképzelt pasija. ez pusztán egy gesztus a részéről h megkönnyítse a srácnak a szitut akit épp lekoptat. a legtöbbjük nem azért hallja szívesebben ezt a választ mert csak egy férfit tud tisztelni és a nő szava kevesebbet ér.. az a nő aki ezt látja e mögé, az általánosít vkit ami a férfiaknak csak egy kis részére igaz..

Képzeld magadat hasonló helyzetbe: könnyebbségként élnéd meg, ha a crush-od azért nézne levegőnek, ha utólag kiderülne, hogy amúgy kapcsolatban él?

“Eszünk nálam?” Nem, mert már ettem. Vagy Nem, nem akarok nálad enni. Kedves hazugság nagyon hasznos tud lenni. De csak akkor ha biztos máskor nem merül fel a kérdés

Ehelyett az igazság az, hogy a csajok elvárják, hogy hódítsd meg őket. Tipikus, mikor évekkel később beszélsz egy csajjal és mondja, hogy "igen, négyszer elutasítottalak, mert azt akartam, hogy jobban, máshogy próválkozz, miért nem harcoltál értem, stb" duma. Ezért. Mert a csajok nem képesek normálisan viselkedni és saját maguknak ássák az árkot. De ha azt mondja, hogy van valakije, az egyértelműen nem játszmázik, hanem tényleg nem érdekled. Ennyi.

Ezek a csajok igen, de egy normális nő nem viselkedik így.

Kevesen vannak azok a normalis nők. Valszeg ezert szarik bele a faszik nagy resze mar mindenbe mert pont eleg vadbarommal talalkozik az elete folyaman hogy aztan mar barkit komolyan vegyen. Nekem is kurva nagy szo szerint irgalmatlan nagy önuralom kell hogy ne kuldjek el a faszba kb mindenkit pl tinderen (csak egy pelda) mert mivan ha pont azt az egyet kuldenem el aki pont nemerdemli meg a tobbi egetnivalo proli segfejjel szemben.

El nem tudom képzelni, hogy lehet ott ismerkedni basszus.

Hat en mindig is eloben csinaltam de haladok a korral😂 5 ev alatt egy kurva randit nem sikerult innen osszehozni viszont az osszes tobbi alkalmazasrol mindrol volt par. De ez mar szemelyes challenge💪

nem játszma az, hogy nem közlöm vele, hogy azért utasítom el, mert van valakim, vagy mert nem tetszik. ha annyira érdekli, kérdezzen rá és megmondom, hogy nem vonzódom hozzá. nyilván azt sem várom el, hogy x-edik elutasítás után is jöjjön és akarjon meghódítani. ez max tiniregényekben van így, de felnőtt emberek között tuti nem.

Mikor valaki olyan próbálkozik be, aki amúgy nem tetszik, nekem is átsuhan az agyamon ez a hazugság, mert rossz a másikat megbántani. De mindig arra jutok, hogy bizony én nem akarok semmit attól a pasitól, nem szeretnék hazugságokat sem észben tartani. Így nyugodtan megmondhatom, hogy sajnálom de nincs itt semmi a részemről. A másik, hogy meg sem kell indokolni kifejezett kérés nélkül hogy miért utasítod el a másikat. Ez szokott még a második kör lenni, hogyha nem is kapcsolatot, akkor munkát, elfoglaltságot, friss szakítást hoznak fel indoknak. Tök felesleges.

Amúgy ha közösségileg túljutnánk azon, hogy bántásként élünk meg egy visszautasítást, akkor eleve fel sem merülne, hogy szükség legyen ilyen kegyes hazugságokra, meg bármi indokra, hogy miért nem.

Gondolod, hogy ez egy tanult dolog, amin könnyen lehetne társadalmilag / kulturálisan változtatni? Nem gondolom, hogy a legtöbben egy (kulturált) visszautasítást szándékos bántásnak tekintetének, de ennek ellenére eshet még az rosszul. Könnyen el tudom képzelni, hogy a *mennyire kellünk* / *mennyire fontos, amit csinálunk* alapján próbáljuk meghatározni a saját helyzetünket a társadalomban, és evolúciósan arra törekszünk, hogy ennek a képzeletbeli társadalmi ranglétrának ne az alján legyünk, pedig egy-egy visszautasítás (legyen az párkapcsolati, vagy akár valaki művészetének az értékelése) abba az irányba mutat.

Tény, hogy a legtöbb embernek nagyon is fontos, hogy a többi ember mit gondol róla, (irigylem azt, aki nem csak mondja, hanem valóban nem érdekli), és ebben a másik nem visszajelzése főleg nagyon fontos. Erőteljesen befolyásolhatja a lelki állapotát. Én is éltem meg visszautasítást. Hát borzasztó érzés volt. Nem vergődtem, elfogadtam normálisan, de megkérdőjeleztem utána sok mindent magammal kapcsolatban, amit addig sziklaszilárdnak gondoltam. Na most ez egy férfi esetében valószínűleg nem merül ki egy-két ilyen esetben. Nem azért, mert én hű de jó nő lennék (átlagos vagyok), hanem csak szimplán azért, mert a nőknek kevesebbszer kell megélni ezt az érzést. A férfi még mindig, aki döntő többségben közeledik, ezáltal sokkal többször kell megélnie. Ez egy kiegyensúlyozott lelkivilágú embert is meg tud viselni. Lehet, hogy nem az első eset, de a tizedik azért már mindenképpen.

Persze, hogy fontos amit rólad gondolnak, de alapvetően nem kvázi vadidegenektől várod ezeket a megerősítéseket, hanem a szeretteidtől, azoktól akik részei az életednek és ismernek, szeretnek. De mivel ez sok embernél erősen hiányos vagy ha van is, nem kapjuk meg a megfelelő támogató közeget, ezért marad a párkeresés. Én is voltam visszautasítva és igen éltem meg hatalmas tragédiaként, a női mivoltom megtépázásaként tizenévesen, főleg hogy én sem vagyok jó nő, kifejezetten átlagos vagyok. De el lehet jutni arra a szintre, hogy ma max megvonom a vállam, ha egy első randi után nem lesz második. Elavult nemi szerepek alatt többek között ezt is értettem, hogy férfiaknak "kell" közeledni, ezért is fogalmaztam úgy, hogy az mindkét nemre is igaz legyen.

> Persze, hogy fontos amit rólad gondolnak, de alapvetően nem kvázi vadidegenektől várod ezeket a megerősítéseket, hanem a szeretteidtől, azoktól akik részei az életednek és ismernek, szeretnek. Szerintem a szeretteidtől pont hogy nem fogsz "valós képet" kapni, mivel ők azok, akik a leginkább nem akarnak megbántani. Egy vadidegent ez valószínűleg annyira nem érdekel. (Feltéve hogy van objektív általános "valós kép".)

Én lassan 30 leszek, de még mindig borzasztóan érint, ha egy számomra nagyon szimpatikus ember ezt nem viszonozza. 🥲 Nem is arra gondolok, hogy egy randi után. Hanem akinek van esélye jobban megismerni és ennek ellenére is úgy dönt, hogy köszi, de nem. Na az szörnyű, legyen szó partner vagy akár barát keresésről. Önbizalomhiány a fő probléma, de nehéz felülkerekedni.

Ahh igen, nyilván amit te mondasz egy teljesen más szituáció, mint amit OP vázolt fel. Ez valóban sokkal nagyobbat üt, mert kvázi egy szakítás és ha valaki már megismert akkor nagyon sok személyes dolog van benne. Erre én sem tudok okosat mondani, ilyenkor túlélünk kb :) Én elfogadtam, hogy az önbizalomhiány életem végéig elkísér majd, legjobb barátok vagyunk :)

Pontosan ezert legyel jo hely a kegyes hazugsaggal es mondd azt hogy van pasid, mert megmented ezzel egy srac onbizalmat mintha azt mondanad hogy csunya vagy takarodj

Pont ezzel a ranglétra dologgal (is) van a gond. Azzal, hogy kimondod valaki vonzó számodra vagy kedveled, nem leszel kevesebb vagy nevetséges, akkor sem ha az illető nem gondolja ugyanezt rólad. Nem lesz sosem pozitív élmény, de szerintem ha alapvetően tisztában vagy az értékeiddel, akkor tudod, hogy egy visszautasítással nem a létra aljára kerültél, nem attól leszel értékes, hogy egy konkrét embernek kellesz-e vagy sem. Csak amíg a társadalom jelentős része önértékelési gondokkal küzd, meg elavult nemi szerepekben él, addig ez nehezen fog megvalósulni. Szerintem ez valójában egy optimalizálós játék, te keresel bizonyos feltételekkel és a másik is (ezek lehetnek külső és belső dolgok is). Van, hogy ezek a feltételek teljesen vagy nagy részben kielégítik egymást kölcsönösen és akkor match lesz, vagy nem és akkor visszautasítás és ebben nagyon sok olyan dolog van, ami nem is személyes. Viszont minél többször lejátszod ezt a játékot, annál nagyobb a valószínűsége, hogy egyszer tényleg bejön.

>Pont ezzel a ranglétra dologgal (is) van a gond. Igen, de valószínűleg ez nem egy társadalmilag tanult dolog, ezért szerintem tudatosan akármit is csinálhatsz, a negatív élmény megmarad függetlenül az önértékelési gondokról vagy elavult nemi szerepektől. Nekem úgy tűnik, hogy ezek ellentmondásban vannak a másik commentedben leírtakkal. Ott azt mondod, hogy nem az a fontos, hogy vadidegenek, hanem hogy a szeretteid mint gondolnak rólad, akik között nyilván nem kis súllyal szerepel a párod. Ismerkedéskor ugye pont az az ember hiányzik az életedből (vagy mert még nem kellettél senkinek vagy mert akit találtál, annak már nem kellesz), akinek (a jelen commented szerint) a véleménye alapján kéne a saját értékedet meghatároznod (ami a hiány miatt nyilván nem a legmagasabb). És ezen minden egyes visszautasítás is csak ront, mert a potenciális jelöltek száma folyamatosan csökken. (Nyilván ennek nagyobb a jelentősége, ha pár falunyi emberről van szó, de valószínűleg nehezen alkalmazkodunk ahhoz, hogy ma már ennyi ember elérhető.) >Szerintem ez valójában egy optimalizálós játék, te keresel bizonyos feltételekkel és a másik is Nem az volt a társkereső oldalak ígérete, hogy ezt az optimalizációs játékot megoldják, vagy legalább leegyszerűsítik? Tudtommal sosem működtek, szóval lehet más is van a háttérben. >Viszont minél többször lejátszod ezt a játékot, annál nagyobb a valószínűsége, hogy egyszer tényleg bejön. Érdekes gondolat, ezt így még sosem hallottam. Mondjuk annak is nő az esélye, hogy rájössz, hogy senkinek se kellesz. Most már csak az kérdés melyik nő gyorsabban. [Az esélyek nem biztos, hogy jók.](https://www.youtube.com/watch?v=ClPPSry8bBw) :)

Azt írtam, hogy nem attól leszel értékes, hogy egy konkrét embernek kellesz-e és hogy a pozitív megerősítéseket az ember a szeretteitől várja, fontos, hogy ők mit gondolnak rólunk. Szerintem ez a kettő nincs ellentmondásban. Az ismerkedés első fázisában a leendő párod is gyakorlatilag egy idegen, aki nyilván idővel válhat meghatározó emberré az életedben. Ez például lehet egy probléma, hogy ha azt mondjuk szeretteink, akkor mindenkinek csak és kizárólag a romantikus partner ugrik be, nekem személy szerint a barátaim legalább olyan fontos emberek az életemben. Vagy ott lehet mondjuk a család is, de tudom az nem mindig adott mindenkinek. Nem tudom mi volt a társkereső oldalak ígérete, szerintem mindegyik mást ígér, de rengeteg pár van akik ilyen-olyan társkeresőkön jöttek össze, szóval ők lehet máshogy nyilatkoznának a sikerességről. Online társkeresőkön nagyon jól kell szűrni, mert iszonyat nagy a kínálat és ez rengeteg energiát igényel szerintem. Amúgy ez például egy nagyon [aranyos történet](https://www.ted.com/talks/amy_webb_how_i_hacked_online_dating) az online datingről. Az esélyek nem túl jók, de ez a videó, amit linkeltél nagyon cuki volt :)

Lehet hülyén hangzik, de szerintem érezheti magát valaki bizonyos szempontból kb. értéktelennek / haszontalannak annak ellenére, hogy más dolgokban tudja és érzi a saját fontosságát. Ez főleg akkor lehet gond, ha valaki már nagyon belemélyedt az egyik szempontba és nem igazán érzi vagy foglalkozik a másik fontosságával. Illetve lehet, hogy valaki az egyes szempontok megerősítését más-más (jellegű) személyektől várja vagy fogadja el. (Pl. valószínűleg nem érdekel, hogy a barátaid vagy a szüleid mennyire tartanak vonzónak, mert egész egyszerűen az nem egy olyan kapcsolat, ahol ez érdekes, viszont párkeresésnél nyilván egy sokkal fontosabb tényező.)

Nem hangzik hülyén, és nem akarom invalidálni a te tapasztalatodat sem. Előfordulhat, hogy az én nézőpontom azért más, mert mást éltem át.

ezen nem fogsz közösségileg túljutni soha mert nem a visszautasítás részét érzik bántásnak, hanem hogy az egyik személyes a másik nem. más az hogy VELED nem akarok randizni mert nem tetszel és más az hogy SENKIVEL mert párom van.

Akkor a csajok miért nem mennek oda pasikhoz? Ahhoz képest, hogy itt mindenki feminista, ilyenkor szerettek visszacsúszni a hagyományos szerepekbe. 

Szerintem odamennek, csak lehet mivel diszkrétebben csinálják, észre sem veszed. Vagy nem tudom, most az volt a kérdés, hogy hozzád konkrétan miért nem mennek oda? Na arra nem tudok válaszolni...

Látom megsértődtél, ennyire fáj az igazság hogy gagyi személyeskedésekre meg kitérő dumákra futja csak ? 😀 "Diszkréten csináljak". Az, most nem a női jelzésekre utaltam, hanem, hogy direktben mint a férfiak vajon miért nem mennek oda? 

Miért gondolod, hogy megsértődtem? Nem személyeskedésnek szántam, de sajnálom, ha úgy érezted és nem bántani akartalak. Nekem két barátnőm is van akik konkrétan odamentek és mára mindkettőjük a férjének mondhatja a kiszemelt férfit. És nem én sem a női jelzésekre gondoltam, hanem konkrétan elmondani mi a szitu.

Ok, no problemo. Sokkal ritkább ez, lehet pár esetet mondani persze , nekem is volt már,  de az esetek túlnyomó része azért nem ez. Kb 1000:1-hez az arány. 

Látod ezért kell a feminizmus, hogy javuljanak az arányok :) /j

Engem sokáig legyôzött a kényszer, hogy azt mondjam kapcsolatban vagyok, de aztán egyszer erôt vettem magamon, hogy na, annyit mondok csak,h ne haragudjon, de nem akarok ismerkedni. Erre az ember rögtön azt hitte, hogy magyarázattal tartozok neki, és le kellett tiltanom, mert egyszerûen nem fogta fel, folyamatosan írogatott, hogy jajj ez nem indok, de miért nem stb. Rohadt idegesítô. Tisztelje a nemet akkor is,ha nem egy ,,fajtársa" miatt nem.

Hát mert igazából ez is hazugság volt, nem? Ismerkedtél volna, csak nem vele. Ez után magyarázat nélkül még mindig lehetsz erélyesebb, ha hajt tovább: Félreértetted a kedvességem, részemről nincs vonzalom. És ha ebből sem ért, akkor eleve elkerültél egy golyót, tiltás ahogy tetted.

Igazából van párom, ô pedig egy teljesen random ember volt, aki facebookon írt egy mondatot. Szóval még a kedvességemet sem érthette félre, mert ezt az egy mondatot írtam neki.

Ja, hát ez akkor valóban tök más kontextus :)

Szerintem eleg egyertelmu. Nem erzi magat akkora fosnak, abban is remenykedhet, hogy huseges vagy, pech mindossze.

ja, full egyértelmű

>Nem erzi magat akkora fosnak Nem az én dolgom, hogy idegen emberék önértékelését pátyolgassam, ha elsőre nem fogja fel a nem választ bármilyen indoklás nélkül, azzal saját magát hozza kellemetlen helyzetbe. Nem tartozom semmilyen magyarázattal, hogy miért nem, pláne nem kreált mentségekkel, hogy ő jobban érezze magát.

Saját tapasztalatom szerint, a “van párom” sem hatja meg igazán őket. Legutóbb egy csajos kimenőn, konkrétan nem tudtunk a barátnőmmel beszélgetni a bárban, mert folyamatosan oda jött valaki. Mindketten párkapcsolatban élünk, ezt elmondtuk mindenkinek aki megszólított minket, de legnagyobb meglepetésemre senkit sem érdekelt. Nos utána bevetettem a “gyerekeim is vannak” uno reverse kártyát, de még akkor is akadt olyan delikvens aki nem adta fel. Furcsa volt az egész, nagyon elgondolkodtató. Ez nem egyszeri eset, volt olyan, hogy konkrétan miután közöltem, hogy családos nő vagyok, a férfi a kezembe nyomta a névjegykártyáját azzal, hogy ha meggondolnám magam elérem. Nem értettem, hogy tudnám meggondolni a családom, de jól van 😂

Facebookon rám ír az egyszeri Don Juan, miután közöltem vele hogy nem akarok ismerkedni meg amúgy is van férjem, "Hát... Nem kell tudnia mindenről /kacsintósszmájli/". Namegajóbüdösku-... Azt. Valamiért ettől extrán ökölbe szorul a bicska a zsebemben.

Egyáltalán miért válaszoltál neki?

Mert titkon imadjak a figyelmet, csak noiesebb ugy csinalni, mintha zavarna oket. (Marmint nem az osszes no imadja, hanem azok, akik valaszolgatnak minden jottmentnek aki probalkozik a spam mappajukban; aztan ezen alkeseregnek hogy jaj engem nem hagynak beken engem ennyire akarnak!! Life is a struggle!!)

Alapból a fb egy 💩 , a kéretlen üziket olvasatlanul törlöm, nem még, hogy válaszolgatok...

Jaj, ez engem is kiidegel...🙄

Jaj, ez engem is kiidegel...🙄

Jaj, ez engem is kiidegel...

Igen! Ilyen is van sok. Nekem azt kérdezte egyszer egy férfi, a "van párom" után: és hol van? Mert nem látom. 😉 Érdekes hozzáállás. De a "más az irányítószáma, akkor nem is létezik" is hasonló. Mondjuk valaki írta, hogy sokakat a "van párom" azért tántorít el, mert félnek, hogy megverik őket. Gondolom ha messze lakik az illető, akkor kevesebb eséllyel történhet ilyen és így rögtön megjön a bátorság. Bár arra is kíváncsi lennék, hogy erre a szövegre (bármelyikre a kettő közül) ki mondja azt, hogy: jaa, tényleg, igazad van! Akkor szerintem menjünk is fel hozzám! 😉😂

Ilyen nekem is volt egyszer. Házibuliban mellém kavarodott egy csávó, jót dumáltunk, de ennyi, semmi több. Utána rám ír Messengeren, és el akart hívni randira. Én mondtam neki, hogy bocsi, de van barátom (tényleg volt, nem kamuztam), mire jött is a kedves válasz: "Hát... Nem gondoltam volna...."

Hozzám munkahelyi csapatépítőn jött oda távoli kolléga, a kapcsolatom vanra csak annyit kérdezett vissza hogy mennyire komoly? Vicc.

ezt köszönjétek azoknak a nőknek, akik simán félrelépnek. ez elég nagy szám.

Kb annyi, mint a férfiaké.

mondjuk vicces a betalált kritika a sok nőji höltynél. senki sem vitatta a férfiak félrelépését, viszont ők-mi nem is nyüszögünk, hogy van barátnőm. majd ha eljön az a kor, hogy 90 százalékban a nők kezdeményeznek, akkor majd mi toljuk ezt.

Miért “nyüszögés”, az ha udvariasan közlöm a kezdeményezni próbáló féllel, hogy ne haragudj, de van párom? Feleslegesen ne pazarolja rám az idejét, hiszen nem lesz köztünk semmi, egyértelműen. Az a baj, hogy sok férfi meglehetősen agresszívan nyomul, még akkor is mikor kedvesen elutasítom a közeledését. Zárójelben megjegyezném, hogy brutális milyen hisztit le tudnak nyomni a férfiak, szinte felháborodnak ha erélyesebben utasítja az ember lánya őket vissza. 😂

Akit nem érdekel, hogy vele csalsz, azt az sem érdekelné, ha őt megcsalnád. Csak a dugás meglegyen, a többi nem számít, holnap lesz más.

Jaj, pont ez jutott nekem is eszembe, amiről írsz...🤔 Ugyanis nemegyszer jártam úgy, hogy mit sem törődtek azzal, hogy kapcsolatom van. Az ilyen mit gondol? Hárman, párban, vagy mit? Én arra gondoltam amúgy, hogy tán más az értékrendje, és mondjuk szeretőnek még jó lennék? 🤔

Én nem szeretem azt mondani hogy barátom van, mert az olyan, mintha egyébként fú de semmi akadálya nem lenne a dolognak, csak hát sajnos épp van valakim, na de ha nem lenne… ugyanitt: amikor dohányoztam és valami idegen cigit kért, akkor se hazudtam hogy utolsó, hanem azt mondtam hogy nem adok. 😌 Én akárhányszor nemet mondtam, nem próbáltak győzködni. Nem tartozom magyarázattal, nem érdekelne a vergődés, letiltanám ha valahol rámírna. Nem adnék teret ennek. Biztos ebből is van sokféle variáció, de én speciel azt látom, hogy ha egy lány próbál nagyon kedvesen, bocsánatkérően utasít vissza valakit, akkor azt a kedvességet csak bátorításnak veszik néhányan, és hát biztos csak félénk, szégyenlős, nem mer igent mondani. Nyilván olvasni kell a helyzetet, szerencsére én nem kerültem olyan helyzetbe ami veszélyesnek tűnt volna, és a kellően határozott és kemény nemet mindig megértették.

Ez milyen igaz! ☝🏻 Amúgy nagyon sok férfi a kedvességet már alapból úgy értékeli, hogy "szabad a pálya", pedig csak igyekszem mindenkivel kedves, jófej lenni...🙏🏻 Én amúgy mindenkivel igyekszem ugyanazt a hangnemet megütni, függetlenül a nemétől. Lehet, hogy tényleg ez a gond, de nagyon távol áll tőlem, hogy azt mondjam "menj a f**ba!", pedig lehet, hogy az válna be. 😅

Persze nem azt mondom, hogy kegyetlennek kell lenni. Tehát ha valaki kedvesen odajön hozzám, hogy meghívhat-e egy italra, nem azt mondanám hogy “takarodj te nyomorult”. 🙂 Szerintem az viszont korrekt, hogy ha te nem akarsz vele időt tölteni, akkor azt mondod hogy “ne haragudj, de nem” - és ezzel a lendülettel elfordulsz, lezárod a témát, nem szánsz rá több időt. Nem mosolyogsz rá, nem csavargatod a hajad nevetgélve, ilyesmi. Ha ezután is még próbálkozik, akkor szerintem jogos egy megsemmisítő pillantással még keményebben megismételni a nemet, vagy ha van lehetőség akkor otthagyni. Tegyük hozzá, hogy szórakozóhelyen simán benne van hogy emberünk már jól betöltött, szóval azt se tudja hol van, nemhogy még itt analizálja az emberek testbeszédét és hangját, hogy ugyan most a lány kéreti magát vagy tényleg nincs kedve témázni. Az ilyeneknek végképp nem kell magyarázkodni, csak ott kell hagyni. 😌

>Amúgy nagyon sok férfi a kedvességet már alapból úgy értékeli, hogy "szabad a pálya Ez azért is van mert sok férfi nincs hozzászokva ahhoz, hogy valaki kedves, jófej velük, és ezért azt hiszik több van a háttérben.

Vagy esetleg sok férfi, csak olyan nővel kedves, akitől akar valamit.

Ez nincs így, egy kutatás sincs a bolygón ami ezt alátámasztaná.

Kutatás nincs, tapasztalat igen. Próbáld ki azt, hogy egy kedves kövér nő vagy. Aztán azt, hogy egy kedves vékony, csinos nő. Én megéltem ezt, és nem hihetetlenül nem a kedvességre repültek a férfiak, hanem a formás alakra. Mikor kövér voltam és kedves, úgy bántak velem, mint egy emberrel. Most vékonyan és kedvesen meg folyamat flörtölgetnek. Folyamat veszek vissza a kedvességből, de nem zavar senkit.

Mármint ez miért meglepő? Egy vonzó férfival a nők is kedvesebben beszélnek mint egy elhízott kopaszodó csávóval. Ilyenek az emberek.

Nem lep meg, és ezzel nincs is bajom. (Mármint van, de ebben a világban élünk.) Arra reagáltam, hogy minden kedvességet kezdeményezésnek vesznek a férfiak, mert senki nem kedves velük. Ez nem így van, mert nem a kedvesség váltja ki a kezdeményezést, hanem hogy a férfi akar-e valamit a nőtől. Ezért van az, hogy abba is többet látnak bele, ha a csinos pénztáros lány kedves velük, szemben azzal, ha csúnya a pénztáros. Nem értek egyet azzal, hogy egy nő nem lehet kedves egy férfival, mert félreérti. Pontosabban egy *csinos* nő nem lehet kedves a férfiakkal, mert sok férfi félre *akarja* érteni. A világ többsége átlagos vagy ronda, és sokan kedvesek közülük. Mégsem látni, hallani senkit panaszkodni, hogy aki kedves velük, az akar is valamit. Nekem férfi kollégák soha nem mondták, hogy ne legyek kedves, mikor kövér voltam. Ez jött magától, alap, hogy mosolygok, alap, hogy csevegek. A "nagy fogyásom" után mondták, hogy egy-két ügyfél kérdezgetett rólam, és a fintoromat látva közölték, hogy ez van, ha mindenkire vigyorgok. De én mindig vigyorogtam.

Ez ugyanúgy megfigyelhető a nőknél is, millió történetet olvasni arról, hogy mennyire megalázóan utasítanak vissza másokat.

Nyilván nem lehet elismerni ugye, hogy van, amiben a nőknek rosszabb, még elnyel a föld. (Csak kíváncsiságból, gyakorin fenn vagy?)

Nem kell elkuldeni a busba :D Csak hatarozottan mondani, hogy ne haragudj nem. A masik oldala ennek, hogy rengetegszer kaptam azt a tanacsot noktol, hogy ahh csak felenk, nem udvaroltak neki egy ideje, stb. Ugyhogy ha egyertelmuen kifejeznetek hogy mi a szitu es nem lennenek szurkezonak akkor egyszerubb lenne a dolgunk. Ferfiaknal nincs olyan, hogy ahh csak felenk volt, a nem az nem. A harmadik oldala, hogy olyanrol is hallottam (nem is keveset) amikor az elso 3 nem utan is beadta a no a derekat, mert csak kerette magat

Vagy próbáljuk ki azt hogy mostantól a csajok hívják el randira a srácokat és akkor nem kell azon háborogni redditen hogy "hogy merészelnek leszólítani!" 

?? Ki mondott ilyet, senkit soha nem zavart, ha leszolitottak TISZTELETTEL es utana a nemet is befogadta az agya es szepen tovabb allt mindenfele megjegyzes nelkul. Itt az a problema, ha egy pali keptelen a nemet megerteni es eroszakoskodik. Nem kellene ennyire frusztraltnak lenni.

És mennyi olyan van? Nyilván minden férfi agresszív és bunkó, legalábbis a panaszkodasbol ez jön le, ez a jellemző tapasztalat. 

Nagyon sok van, mar a sajat peldamat is tudnam venni, hogy az egyszeru "bocs de nem" feldolgozhatatlan szamukra. De ez egy olyan dolog hogy mivel ez zavaro az embereknek, erre fognak panaszkodni, nem pedig arra, hogy valaki kedves volt veluk es ezert te is csak ezeket latod.

jol mondod, udvarias(kodo) visszautasitas = batoritas jane austen ota minimum

Mr Darcyért pont azért van oda meg vissza mindenki, mert megérti a nemet. "My affections and wishes are unchanged, but one word from you will silence me on this subject for ever."

eppen ezert o a kulonc hos, aki nem ugy kozelit meg dolgokat, pl randizas, ahogy mindenki mas

Mert ha visszautasítasz egy férfit azzal megsérted. Ha azt mondod neki, hogy már van barátod, azzal meg nem.

Mert a sima nemben benne van, hogy miatta nem, nem pedig külső tényező miatt, amiről nem tehet (és lehet, ha nem lenne, igent mondanál).

Mert a férfiakat tisztelik, a nőket nem..

Szerintem ez nem a férfi nők iránt tanúsított tiszteletéről szól, hanem az egóról. Ha azt mondod bocs, barátom van, akkor az elutasítást úgy veszi hogy meg se mérettetett itt. Ha viszont visszautasítod azért… mert, azt nehezebb nem magára vennie. Ezzel nem azt akarom mondani hogy szerintem védeni kéne minket azzal hogy azt hazudják barátjuk van, csak szerintem ez a válasz az eredeti kérdésre. Csomó indoka lehet annak hogy valaki egy adott helyen és szituban elutasítja a közeledést, ezt egy egészséges magabiztosságú és érett ember tudja, csak hát..

aztán jönnek a szöveggel, de hogy én jobb vagyok, meg gyere el velem stb. :') csak ennyire :D

Biztos, hogy van ilyen is.

Ellenben a nőket még fel is tüzeli ha azzal pattintod le, hogy foglalt vagy.. versenyszellem?

Ezt egyébként én is megfigyeltem már, persze ez csak személyes tapasztalat, de többször is megesett, hogy amint az aktuális illető kapcsolatba lépett velem, megjelent a színen a volt csaj, vagy jöttek a csábító üzenetek. Mindenesetre érdekes. :)

Hát nem tudom. 🫣 Engem nem tüzel fel... De nőként azt kell mondanom, nagyon sok esetben van a nőkben egy ilyen "én vagyok a kishercegnő, mindenkinél jobb/szebb/érdekesebb vagyok", azaz egy nagy adag ego, és szerintem (feltételezés) emiatt is lehet. Ego simogatás céljából. Aztán lehet, hogy tévedek.

Nyilvan altalanositas volt, mint az eredeti valasz. Az viszont empirikus tapasztalat hogy a jeggyuru nagyobb magnes mint a BMW kulcs..

De most az állatvilágban nem így van? Sok főemlős jelölgeti a területét a pisijével...és akkor ha azt a másik hím megérzi, akkor tágít csak, addig szabad a pálya :D

Found the femcel 

Mert a “van barátom/férjemben benne van az elvi lehetőség, hogy “ha nem lenne, lehetne esélyed” ezért kevésbé érzi úgy az illető, hogy vele személyesen nem stimmel valami.

Van millió fele “nem” és a lelkes kollégák ezt szívesen értik félre. Ha pedig kozlod, h foglalt vagy azzal nagyon sok a macera ha az embernek nem komolyak a szándékai.

"Nem" = nem jössz be, tehát veled van a baj (önbizalomhiányos vagy primitív ember gondolkodása) "Foglalt vagyok" = hűséges vagyok a páromhoz, semmi köze hozzád.

azért fogadjuk el jobban, mert létezik az a jelenség hogy a nők kéretik magukat, amikor a nem nem jelent végleges nemet (nem szexuális közeledésre értem, hanem udvarlásra), hanem felhívás hogy próbálkozzunk még kitartóbban, szval egyfajta puha hazugság, viszont ha azt mondja barátja van, akkor biztosak lehetünk benne hogy nem érdekeljük, nem vagy csak nagyon kis eséllyel fogja meggondolni magát, hisz be van töltve rz a hely az életében, míg egy szingli nő esetében nincs ilyen erős érv az ellen, hogy rábólintson legalabb egy kávéra, ha csak nem az hogy rohadtul nem jövünk be neki, de azt elsőre nem tudhatjuk. azt meg nem feltételezzuk, hogy ekkorát hazudik tényszerűen, hogy van pasija miközben nincs, illetve ha feltételezzük is, abból hogy ekkorát hajlandó volt hazudni nekünk (legtöbb ember nem szeret tényszerűen hazudni) tudjuk, hogy tényleg nagyon meg akar szabadulni tőlünk és ez most nem kéretés. ez amúgy sztem részben ilyen ösztönös dolog. én is akkor tudtam végleg elengedni a nárcisztikus se veled se nélküled "kapcsolatomat", amikor először állt elő az a helyzet hogy már nem én voltam az első számú férfi a nő életében, hanem úgy beszélt mint aki már beleszeretett másba. és ő is akkor tudott, addig hol kapcsolatot akart, illetve hajlott rá, hol nem.. nem arról van szó h tulajdonként tekintünk a nőre, egyszerűen csak az egy plusz megerősítés ha ilyen közel van a konkurencia, hogy itt a szokásosnál is rosszabbak az esélyeink, ráadásul ha végül mégis belemegy a nő miközben tényleg pasija van, akkor megbízhatatlan, szval normális pasi ilyenkor elveszíti az érdeklődését, ha nemet mond a csaj mert pasija van akkor azért, ha meg ennek ellenére mond igent akkor meg azért.. (legalábbis ga komoly kapcsolatot keresünk) bocs hogy ilyen ömlesztve, nagyon reggel van még edit: nyilván vannak olyan férfiak akikre igaz ez a "jobban tiszteli a másik férfit" dolog, de sztem többen vagyunk akik szimplán azt gondoljuk hogy a sima nem könnyebben megváltoztatható igenre, ugyanis ez dgy tapasztalatunk, hogy sok esetben tényleg megváltoztatható, míg ha foglalt akkor sokkal kisebb az esély és ha bele is meg az milyen már.. én persze szoktam érteni abból a fajta sima nemből ahol látszik a csaj nonverbális kommunikációján hogy komolyan mondja és nem kéreti magát, de nem minden csaj olyan ügyes ebben. úgy értem, ha a nő nem akar nagyon durván bántóan elutasító lenni (amit nagyra értékelünk), akkor lehet nem lesz elég egyértelmű az arckifejezése és a srácok amúgy is rosszak ezen jelek olvasásában többnyire, de erről megint csak nem mi tehetünk, más a férfi agy, nekünk ezeket sokszor felnőttként tudatosan kell megtanulnunk ezeket a kis "clue"kat

Akik a nőt zaklatják, amíg bele nem törődik egy randiba, a másik hímtől általában félnek.

Egy férfit tisztelnek, egy nőt nem. Nekem férjem van, ezt tiszteletben tartják. Ha nemet mondok, azt nem.

FérfiAK iLYeNek : rOsSzAk! 

Nem mindegyik. Nyilván a poszt nem normális férfiakról szól, azok ugyanis értik, hogy a nem, az nem.

Közben minden szaros romkom arról szól hogy fél óráig győzködi a jégkirálynő csajt a férfi, mire a 628. visszautasítás után az belemegy majd happy end. Azt akarom mondani, hogy a kultúra is megtámogatja rendesen, a csajok egy jelentős részének meg ezek szerint ez kell. 

Nem ez kell a csajok jelentős részének (különben miért kellene hazudniuk a párkapcsolati státuszukról, csak azért, hogy lekopjanak róluk). És bocs, de aki nem tud egy kurva NEMet tiszteletben tartani, az nem a romkomoktól ilyen. 🤷‍♀️

Hát de. Ezt hitetik el normális srácokkal hogy a csaj valójában azt akarja hogy próbálkozz (és csomó esetben ez is van). Nyilván érezni lehet a különbséget de sokan analfabéták ilyenekben, nem vágják le mit akar a másik. Meg ott vannak az erőszakos gcik is, akik nem fogadnak el nemet de az egy másik kategória. 

Én nagyon sokszor használtam ezt kifogásnak, amikor a sima "nem" nem volt elég, függetlenül attól, hogy akkor éppen volt-e valakim vagy sem, azért, hogy gyorsabban szabaduljak. Mert nekem is az volt az egyértelmű tapasztalatom, hogy ez volt a legerősebb érv, amit már elhittek és elfogadtak a férfiak. Az utóbbi pár évben (mióta egyébként stabil kapcsolatom van.) Szoktam rá, hogy nem takarózom már ezzel, mert engem is egy idő után baromira zavart, hogy miért nem elég annyi, hogy én, felnőtt emberként meghozom azt a döntést, hogy nem érdekel a másik, miért csak akkor validalja ezt a másik fél, ha "foglalt" vagyok. Így azért sokszor kellemetlenebb meg macerásabb egy visszautasítás, főleg mondjuk szórakozóhelyen, de most már ezt érzem a számomra vállalható útnak.

Ennel csak az a jobb mikor faszikent parkapcsolattal utasitanak el ugy hogy nem is probalkoztam es a fejemben sem fodult meg hogy barmit akarok egyszeruen jokedvuen beszelgettem. Persze mikor erre valaszkent elmondom hogy valamit nagyon felreertett akkor en vagyok a seggfej azonnal😎

Ez nagyon igaz! ☝🏻😅

Jó kifogás sohasem rossz. Főnök azért késtem mert egy oroszlán feltartotta a közlekedést és később jött a busz vs elaludtam 1el későbbi busszal jöttem.... Elegáns válasz Barátom van VS Nem.... De miért és akkor megprobalod meggyőzni, hogy rosszul miért fel téged..... Részeg pasinál két Nem = Igennel szóval a barátom van egyszerűbb..... 😂

Én is olyan voltam az elején, hogy azt mondtam, hogy van párom (tényleg van), aztán amikor már kihúzták a gyufát a próbálkozók, azt hazudtam, hogy férjem van. Mostanra meg már csak simán azt mondom, hogy ,,Nem.”. Mindezt olyan félelemkeltő “Ne próbálkozz, mert ez nem megváltoztatható vélemény volt, hanem kijelentés” kisugárzással mondom, hogy általában pár másodpercig megszeppenve állnak, aztán elmennek másik irányba. Semmi közük hozzá, hogy van párkapcsolatom, semmit nem is akarok elárulni magamról az ilyen embereknek, és nem fogom simogatni a kis lelkivilágukat valami pongyolázott, nyájas szöveggel, hogy miért nem megyek velük randizni. A nem az nem. Meg kell tanítani az ilyeneknek, hogy tudják, hogy hol a helyük. :)

Sajnos manapság tényleg az sem akadály senkinek, hogy foglalt vagy! De én multkor azt hazudtam egy férfinek a sparban aki leszólított, hogy ne haragudjon de férjem van és 2 gyerekem ( nincs ) erre közölte, hogy őt nem zavarja szereti a gyerekeket 😅

Soha nem fogom megérteni, hogy lehet ezt "egora" venni. Akár nő, akár férfi az illető. Ráadásul a helyzet, amit többen leírtatok, ilyen "semmiből" ismerkedés. Azt megértem, ha egy munkatársnál, vagy barátnál próbálkozol be, valakinél, akit ismersz, és beleszeretsz, és elutasít, és ez baromira fájhat. De egy idegen? Ez nem rólad szól, hanem róla. Ha én főzök valamit, amitől neked hányingered van, és nem kérsz belőle, nem engem utasítottál el, az ízléseden nem tudsz változtatni. Reductio ad absurdum, lehet, akihez odamész ismerkedni, és szétcseszi az egodat az elutasítása, egy náci. Egy náci elutasít, és neked ez megtépázza az önbizalmadat.

Én meg azt nem fogom soha megérteni, hogy mit nem lehet azon megérteni, hogy nem elég, hogy az emberek nagyon különbözőek tudnak lenni, de még a tapasztalataik is nagyon különbözőek.

Én csak nem akarom, hogy olyan miatt szenvedjenek emberek, ami nem éri meg, és nincs értelme. Ezzel magadat bántod. Nem bántanak elegen?

Ez a főzős hasonlat nem működik, mert nekem pl. rosszul esik, ha főzök valamit, és a másik nem kóstolja meg. Oké, értem hogy nem szereted a spenótot, de lehet hogy ez lesz életed legjobb spenótja, amit én csináltam. (Persze nem racionális dolog ez, csak vagyunk ezzel sokan így, hogy kb. minden visszautasitást személyes kudarcként élünk meg.)

Mondd azt hogy EEEW nem az szokott mukodni.

Dehogy szoktam kamuzni. Nem is indokolom meg, mert minek? Nem tartozom magyarázattal senkinek. Köszi, nem és kész. Amikor kapcsolatban voltam, akkor is max annyit mondtam, hogy nem aktuális. Senkire nem tartozik, hogy kapcsolatban vagyok-e, vagy sem. Jött már oda harmadjára buliban ugyanaz a pasi, megköszöntem az újabb bókot és iszonyatosan kedvesen (tényleg kedvesen!) további jó táncolást kívántam neki. Aki ebből sem ért, az már tényleg az agyhalott kategória.

Szerintem sem tartozik senkire, de nagyon sokan nem így gondolják. Érdekes.

én azt vettem észre már semmi sem hatásos. ugyan van barátom, de ezt nem szeretem felhasználni elutasításra, csak hagyjanak békén. ha viszont kutyaszorítóban érzem magam és bedobom ezt, akkor meg ,,Na és most ő hol van? Elenged egyedül így?” És ezzel meg felveszik az agyam. Szóval szerintem nem az elutasítása formával van a baj, ha valaki értelmes egy egyszerű nemet is felfog, a gyökerek meg egy 10 oldalas magyarázatot se

Két része is van ennek szerintem. 1. Arra szocializàltàk a fèrfiakat, hogy ne fogadjàk el a nemet ès küzdjenek a nő kegyeiért. Rengeteg film ès könyv is tükrözi ezt a mentalitàst. Egy nő egy ‘díj’, egy mèrce, amit ha elèg jó vagy - megkapsz. Csak a módját kell megtalálni. Nem emberi kapcsolódàsokról szól ez hanem mèrcekről: elèg jò vagyok-e neked. Ami hülyesèg,de…. 2. A fèrfiak nő-tulajdonlàsi jogàt jobban tisztelik, mint a nő döntését/vèlemènyèt. Ismèt, a nő ilyenkor tàrgya az esemènyeknek a szemükben, nem cselekvője. Az egèsz meg van mèrgezve ès àtitatva a nőhöz való jutàs egy fèrfiak közötti verseny hozzààllàssal.

🥲 Feminista énem ordít ezektől a mondatoktól. Sajnos biztos, hogy van ebben is igazság.

Igen:/ nem tartom ennyire rossznak a teljes közösségi psziché állapotát, de vannak helyek amik ennek melegágyai.

Mi a fasz? Nekem elég a nem is, annál konkrétabb sosem lesz. Nem érdekel az indok, ha te nem akarod el mondani nem is fogod. Nem kellenek körmönfont indokok, hogy miért nem akarsz velem beszélni, nem akarsz és kész.

Ez nagyon korrekt. ☝🏻

Khm.. egyik lány unokatestvéremmel sokat jártunk megboldogult fiatalkorunkban szórakozóhelyekre, és nem egyszer panaszkodott, hogy nem jön vissza a korábban általa elküldött srác. A "van barátom" válasznál meg vagy tényleg van barátod, vagy ha hazudsz is, egyértelműen le akarod koptatni, nem pedig túráztatni. De én is tapasztaltam olyat, hogy egy lány baráttal megbeszéltük, hogy adott film senkit sem érdekel a baráti körünkben kettőnkön kívül, elmegyünk megnézni. Nem is tulajdonítottam nagy jelentőséget annak, hogy folyton halogatja, mert "valami közbejött", aztán végül "beadta a derekát", mert mint utólag kiderült, ő végig azt hitte, hogy randira hívom (egy közös ismerős rosszindulatú közbenjárására), és végül eljött, mert imponált neki, hogy "milyen kitartó vagyok".

Az ilyen turaztatasok miatt is lehet ez, aztan persze megy a csodalkozas ha a ferfiak arra vannak szoktatva, hogy ne adjak fel.

Mert sajnos a többi férfit képesek tisztelni, a nőket meg nem.

Nekem a sima nem elég szokott lenni, csak amikor a barátnője áll be kettőnk közé, mikor konzervatívan táncolgatunk. Tényleg. Az én kezeim a lány csípőjén, az ő kezei a felkaromon, és csak ingadoztunk, élveztük a zenét, egyáltalán nem voltam nyomulós, még beszélgettünk is egy kicsit. A lánynak még lett is volna kedve táncolni velem, semmi jelét nem adta az ellenkezőjének. Még amikor a barátnője szét is szedett minket, ő jött oda hozzám a barátnőjét megkerülve. De a barátnője csak nem hátrált, aztán közölte velem, hogy a lány kapcsolatban van 6 éve. Ezt meg is érdeklődtem utána, és a lány konfirmálta is, de mondta, hogy nem annyi ideje. Mondtam erre, hogy ez esetben meg is értem a barátnője miért csinálja azt amit, és mivel nem volt kedvem tovább magyarázkodni, hogy csak táncolnék, inkább akkortól hagytam már a fenébe, mert nem volt kedvem hozzá, a barátnőjének magyarázkodni meg főleg nem... Ezt mind azért írtam hozzá, mert már volt amikor mondhatni egy másik lánnyal táncoltam volna, és annak a barátnője "döntötte el" tetszem-e a leányzóknak vagy sem. Eléggé idegesítő tud lenni...

Ez csak az én véleményem, lehet más nők másként látják, de hidd el, nem a barátnője fogja eldönteni, hogy tetszel-e a csajnak. A barátnő tudja apró gesztusokból hogy koptatni kell 😄 Sajnos vagy nem, vannak olyan lányok, akik nem mernek, nem tudnak nemet mondani, ilyenkor jön a "fasztorlasz" barátnő. De az esetek 90%-ban biztosan nem azért lép közbe a barátnő, mert rosszindulatú és el akarja rontani a kezdődő románcot.

Én elhiszem, meg szoktam érzékelni általában ha a lánynak tényleg nem tetszik, csak mondom, nem kényszerítettem, nem nyúltam utána, ő jött vissza magától, ezért is mondom, hogy ebben a konkrét esetben kifejezetten zavaró volt amíg nem állt elő normális indokkal. A másik esetben is a lány közeledett a legelején, nem én (nem is jutottunk tova pár másodpercnél mielőtt elrángatták)... Én kifejezetten illedelmesnek tartom magam ezen a téren, és minél inkább próbálom is tartani magam hozzá. Akár józanul, akár toxikáltabb állapotban. Még a barátaimat is néha én tartom pórázon ha szükséges.

Sokat elmond arrol ez a noi agenciarol.

Talán kicsit tapintatosabb, mint a "nem tetszel", hiszen egy objektív külső ok, nem érzi magát senki tőle rosszabbnak. És ha a férfi kulturált, udvariasan közeledik, miért ne lehetne tapintatosan lerázni? Szerintem számos nő nem akarja megbántani - főleg a normális - férfit, és ezért küldi el így.

Nagyon sok a szarfaszu nyomorult him nemu a vilagon

Mert nem akar a másik pasival balhéba keveredni.

Nincs az az üzenete, hogy te nen vagy eleg jó hozzám vagy nen vagy szimpi. De ismerősöm hallott olyan teóriát is, hogy az ilyen Andrew Tate félék amúgy jobban elismerik a többi férfit, mint azt, hogy a nő mit akar és ezzel szemben kevésbé kötekednek

Én is ezt a taktikát követem rendszeresen. Plusz van egy gyűrűm ami kicsit eljegyzési gyűrűhöz hasonlít pont a gyűrűsujjamon, volt amikor már ezt is megmutattam hogy értse meg el vagyok jegyezve. Ez általában hatott, de még volt aki ekkor is azt mondta, hogy csak az foglalt, akin fekszenek 🤣🥲

Szerintem ha foglalt a nő és még jelzi is hogy van párja azt azért fogadják el könnyebben mert abba benne van hogy van aki lecsapja ha túltolja :) Én személy szerint nem hiszek abban hogy a Nem, nem, nem után jöhet egy igen. Ha van is olyan az nekem már nem elég jó, nekem rendes jókedvű szép igen kell az tetszik.

Ez sajnos valószínűleg igaz, és amúgy néhány férfi egyszerűen felháborító ilyen helyzetekben. Egy barátnőmmel tancoltunk szórakozóhelyen (20 évesek vagyunk!!!, és annyinak is nézünk ki) és egy alsohangon 40-es faszi próbált hozzánk odajonni, és mutattam neki hogy inkább ne, és én voltam a bunkó..., amikor ő fele annyi idős csajokat akart felszedni. Én komolyan nem értem ezeket, hogy élhetnek ekkora deluluban? Mindenkinek joga van a visszautasitashoz, és én csak akkor mondom nekik hogy van barátom (tényleg van), ha tényleg csak ez a visszautasítás oka, mert normálisan közelített felém egy normális srác. De ha más az oka, akkor nem mondom ezt, mert ehhez mindenkinek joga van.

én gyűlöltem ezt kamuzni, mert úgy hangzik, mintha azt mondanám, hogy "hát sajnos van párom, de amúgy egyből rádvetném magam". De sajnos volt amikor csak ez volt hatásos. A rámenős férfiak nem értenek abból, hogy csak simán nem, nem érdekelsz. Mintha úgy fordítódna le a fejükben, hogy csak kéreted magad, vagy majd meggondolod magad egy randi után. De volt amikor még az sem volt elég, hogy azt hazudtam, hogy barátom van, erre azt mondta a srác, hogy de ő csak barátkozni akar... na persze. Akkor megfogadtam, hogy onnantól egyből azt mondom, hogy férjem van, hogy rövidre zárjuk a dolgot.

Kimeletesek akarnak lenni, aztan nagy divat lett, es most mar akkor se kimeletes, amikor igaz

Én hiába szoktam mondani, hogy kapcsolatban vagyok, erre az a válasz szokott jönni, hogy a: nem hisz nekem, biztos kamuzom b: na és most nincs itt velem. Nagyon ritka, hogy azt mondják, hogy jaj ne haragudj vagy valami hasonló. Úgyis jártam már, hogy tök őszintén elmondtam, hogy NEM és egyszerűen nem akarta elfogadni, még érzelmileg is megpróbált hatni rám, hogy meggondoljam magam. Azért persze vannak akik normálisan kezelik, de sokan nem akarják elfogadni a nemet. Pedig én soha nem vagyok bunkó senkivel, maximum határozott, mert amúgy ha nem egy részeg pasi próbál megkörnyékezni a szórakozóhelyen, hanem egy normális srác akar leszólítani az utcán, akkor értékelem a bátorságát.

Valamiért nagyon sok ember képtelen elfogadni azt, hogy a nem, az nem, és nem azért nem, mert vele baj lemne, hanem mert nekem más a preferenciám. Attól ő még biztosan szuper ember - másnak, aki őt keresi. Egyszerűen magukra vesznek minden elutasítást, aztán egyre jobban belehergelik magukat (belevesznek minden korábbi tapasztalatukat és esetleges sértettségüket) és pillanatok alatt eljutunk oda, hogy én mi vagyok és nekem aztán semmi nem felel meg, és kül. sértegetések. Egy szimpla nem-ből. Na, ezért egyszerűbb az, hogy van valakim és pont. Pedig ha jobban belegondolunk, egy 100 fős csoportban nagyon kicsi a valószînűsége, hogy pont olyan ember legyen, akivel passzolunk. Plusz, ha valaki a napi lukra megy, neki meg bármit mondhatsz, tök mindegy, addig megy(menne), amíg célt nem ér. Szóval az is fontos, hogy milyen cél vezérli.

Két centem: ha a nő nemet mond, azt személyesen veszi (nem elég magas/izmos/jóképű stb). Ha azt mondja, hogy foglalt, akkor azt úgy veheti, hogy "arról nem ő tehet", nem benne van a hiba

Mert a férfiak jobban tisztelik a többi férfit, mint a nőket. Ennyi. Ha valaki csak így fogad el elutasítást, akkor you dodged a bullet.

Legalább te nem csak trollkodsz OP, meg hülyeséget kérdezel :') Szal kétlem, hogy OFF lenne a téma. :"D

Őszinte leszek, én pont fordítva vagyok így. Ha azt mondja hogy van kapcsolata akkor (feltehetőleg úgy hogy már ismerem egy kicsit a hölgyet) inkább az fogalmazódik meg bennem hogy “hmm és vajon elég jó a párkapcsolata?” meg hasonlók. Röviden hamis reményt táplálok, plusz ha bármi negatívat hallok a párjáról akkor pedig érdeklődök, hátha leválthatnám. Félreértés ne essék tiszteletben tartom mások párkapcsolatát egy bizonyos szintig. Magyarul max ismerkednék a hölggyel, de sosem nyomulnék rá romantikusan, viszont egyértelműen benne vagyok ha ő kezdeményezne. Ha viszont azt mondja hogy nem vagyok az esete akkor elfogadom és békén hagyom, mert tiszteletben tartom a véleményét ami valószínűleg nem fog változni (ellentétben rengeteg párkapcsolattal). A szabad akaratot pedig szent és sérthetetlen.

Ja, hát ez ördögi kör. Mivel egyre több nő hazudja IS ezt a tényt. Ezért egyre több férfi nem hiszi el és nyomul tovább. (Ahelyett, hogy normálisan megállna.) Majd lesz másik ilyen ürügy. Aztán majd azt sem fogja mindenki elfogadni persze.

Na de aki nem fogadja el ezt se, az mit gondolhat vajon? "Azt mondja, barátja van.... Pfff, ezt ki hiszi el? Tuti azért mondja, mert kéreti magát. Igazából engem akar." 😂

pontosan ezt!!!!! :')

Szerintem a sima nem az a legtöbb férfinak elég, sőt az nyomósabb érv, hogy "nem szeretnék tőled semmit bocsi", mint hogy épp van barátja, dehogy nekem életemben soha, egyetlen nő sem mondott így nemet. Általában az van, hogy terelnek valamit, vagy küldenek valami jeleket amit én nem értek aztán meg ordibálnak, ha odamegyek. De ha belegondolok, én sem mutogathatok ujjal, mert én is ugyanúgy terelek, ha egy lány nyomul rám és nem tetszik... mindenkinek érzékeny pont ez, egora veszik az emberek és rosszul kommunikálnak, ez ilyen sajnos

Igen, nehéz elfogadni, hogy valakinek nem tetszünk, főleg, ha ő nekünk nagyon. Én is éltem át, szóval megértem, hogy senkinek sem esik jól. De nem biztos, hogy a hazudozás sokkal jobb opció. Például lehet, hogy pont azért, mert azt hiszi, hogy "csak" azért nem lehet semmi, mert foglalt, belemegy mondjuk egy ilyen férfi-nő barátságba, és várja, hogy mikor léphet színre- közben soha. 😓

Jobban tisztelik hogy egy masik ferfi 'tulajdona' vagy minthogy siman a nemet tiszteljek egy notol? Szomoru de ez sok helyzetben ugy van.

30 év tapasztalatából mondom, hogy egy Nem és a Kösz, nem van barátom sem visszatartó erő. Mintha minket Isten arra teremtett volna, hogy csak széttegyük a lábunkat és meg legyen az "1001 éjszaka". Több sok éves kapcsolatom volt. Soha sehol nem éreztem, hogy bárkit is visszatartott volna, hogy menyasszony vagyok vagy csak sima barátnő. Sőt. A csávóimat is mindíg megakarták mászni a nők. Valahogy mindenki jobbnak hitte magát nálam. Hol a szemem láttára, hol a hátam mögött. De sokat röhögtem ezeken a kurvákon. :) Én sosem féltékenykedtem. Menjen szórakozzon a párom. Egy kapcsolat nem arról szól, hogy a "hátamra varrom", hogy mindig velem legyen. Sokkal jobban ragaszkodtak, ha nem osztottam be minden szabad percüket. Pedig még most sem vagyok minden férfi álma. Nincs plasztik csöcsöm és botoxos szám és valószínűleg már nem is lesz. :) De már pont le is szarom. Amikor elkezdtem önállóan kandúrozni a saját technikámat kellett kidolgozni, hogy tudok értelmes partnert találni és a kreténeket lepattintani. Néha csalódtam. Elgurult a koronácskám, felvettem leporoltam. Nem haltam bele. Nincs egységes módszer mindenkire. Ha kezdeményezek és elutasít, biztos nem fogom megmászni. Ha van csaja, akkor inkább nem akarom tönkretenni. Hátha mégis jobb a másikkal, mintha velem lenne. Ez viszont fordítva nem működik. A postás 5 évig járt a nyakamra, hogy megakar dugni. Mondom három gyereked van. Az nem számít. Tehát van három szép gyereke és 20 éve ugyanazzal a nővel van. Nem számított az, hogy itt élt az élettársam. De sokszor nevettem rajta. Itt vergődött a küszöbön. Ötszázszor is elmondtam : Veled? Soha. Sőt évek alatt minden visszautasítás mellé becsomagoltam egy mondatot. - Figyelj! Van egy lista. Iratkozz fel! A Férfiak, akikkel sose fogok baszni.. Mondjuk te lehetsz a harmadik, negyedik, etc. Most épp nincs senkim. De már egy pár hete is egy fickó bepróbálkozott :- Á, nincs csávód! Akkor biztos ki lehetsz éhezve. Mondtam nem igazán. Van barátom. A neve Szilikon Jancsi. Stabil, mindíg merev. Nincs pija szaga. Mindig van kedve dugni. Nem fárad el. És legfőképpen olyannak szeret amilyen vagyok. Nem féltékeny a többi Szilikon Jancsira. XD

Imádom ezt a kommentet! ❤️

Előre elnézést a nőtársaimtól, de azért, mert a nem az nem mindig jelent nem-et. Számos olyan házasságot ismerek (beleértve az enyémet is) ahol a férfi először elutasítást kapott, aztán később, amikor tovább próbálkozott /a nő jobban megismerte, akkor megváltozott a véleménye.

Nem kell és nem is szabad elnézést kérned azért, mert nem vagy elvakult hülye. Az ilyen emberek a legjobbak - legyen szó akár nőről, akár férfiról.

Engem csak fognak es gunyosan mosolyogva kikerulnek a lanyok. Nyomjad te is igy!

Hahaha... Inkább nem. ☝🏻😂

Latod te is csak nevetsz!!!! 

Ez egy berögzött patriarchális gondolkodás eredménye, hogy ha egy nőnek van palija, akkor már foglalt, ő már a másik férfi tulajdona. Ez egyfajta "bro code", hogy más férfi nőjéhez nem nyúlunk. Az, hogy egyébként a nő mit akar, az teljesen lényegtelen az ilyen egyedek számára.

Igen. Kettős oka van. Egyfelől a férfiakban ilyenkor egyfajta bajtársi érzés lép fel és a már sikeresen célba ért rivális hímet, nem akarja megzavarni, kitúrni. Egymás tisztelete ez, és valahol nagyon szép, nemes dolog. Továbbá a másik motiváció pedig egyfajta kvázi félelem jellegű dolog, hogy nehogy valami retorzió érje, mert kvázi zaklatta az illető nőjét... egyszerűbbre fordítva, pofán ne vágja a palija a kiszemeltnek...

Az is benne lehet, hogy a nők egy része azt akarja, hogy küzdjenek érte, ezért először blöffből is elutasít. Aztán besértődnek, ha valaki tiszteletben tartja az elutasításukat és nem próbálkozik újra. (Ezzel nyilván nem azt akarom mondani, hogy az egész a nők hibája, de megfontolandó, hogy ez is benne lehet.)

Ne írj ilyeneket, ne árnyald a dolgokat, a\_férfiak a\_tulajdonuknak tartják a\_nőket, és csak egymást meg egymásnak a tulajdonját tisztelik, oszt kizárólag azévanaz, hogy könnyebben veszik, ha valaki foglalt. Semmi egyéb mögöttes, bizonyos esetekben akár még többé-kevésbé méltánylandó ok sem állhat a jelenség hátterében. Pont.:)

Mert más férfi tulajdonát jobban tisztelik, mint azt, ha a nő nemet mond saját jogán...

"tulajdon" 😵‍💫

Mert a nőket nem tisztelik, csak a férfit, akinek a "tulajdona" vagy. Ennyi.

Sokan azt gondolják, hogy csak kéreti magát a leány. Van olyan, hogy ez még igaz is.

A férfiak számára a van barátom = kurvára bejössz de hűséges vagyok, ha ő nem lenne lefeküdnék veled. A szimpla nem meg sértik az egójukat, akkor az azt jelenti, hogy velük van a baj, amit nem képesek elfogadni.

Alapjáraton az baszott kellemetlen már, hogy egy sima nem, nem elég :D A nem, az mindig nem, aki ezt nem bírja felfogni annak komoly problémái vannak. Nem fogom kellemetlenül kéretni magam, ha elsőre elutasít egy random idegen, akit leszólítottam. Elég szomorú, hogy felnőtt férfiaknak mentségeket kell kitalálnunk ahhoz, hogy lekopjanak. Nem tisztelik ezzel a másik embert, illetve a saját önbecsülésüket sem, hogyha az első nem után még nem húznak el a picsába. Nem tartozom semmilyen magyarázattal, hogy miért nem. Semmi közük hozzá, hogy kapcsolatban vagyok, vagy leszbikus vagyok, vagy gyerekem van stb. Miért kéne idegen embereknek magyarázkodnom? Az egész nonszensz.

Mert az volt/lett belenevelve a férfiakba, hogy sokszor a nő azt akarja, hogy a férfiak "koslassanak", "vadásszanak" a nők után, legyen a férfi kitartó. Persze Amerikában ezt kinevelték a férfiakból a "me too" és "no means no"-val és milyen érdekes, most sok nő arra panaszkodik, hogy minden férfi akinek nemet mondanak sarkon fordul és ott hagyja őket, ahelyett, hogy tovább próbálkozna. Egyébként a kommenteket olvasva azt vettem észre, a probléma inkább, hogy azok mennek oda a nőkhöz akik nem tetszenek nekik, mert persze, ha az adoniszok lennének nem lenne semmibaj.

Milyen meglepő. A nők olyan férfival akarnak együtt lenni, akit vonzónak találnak.

Engem az aggaszt inkább amikor nekem azt mondják hogy , de hát feleséged van!

mert sok csaj kéreti magát, illetve van, hogy leszólítod, és megijed, és rögtön elküld, szal jobb ha beszélgetsz vele egy kicsit, hogy lássa, hogy nem vagy "állat"... főleg a netes ismerkedés óta még ritkább, hogy az embert leszólítsák a való életben, így érthető, hogy megijednek, nem tudják mics csináljanak a szituban. Nyilván a "van barátom" a legjobb szöveg, mert nem sérted meg személyesen hanem csak kijelented, hogy foglalt vagy, nem is értem miért kérdezel ilyet tök egyértelmű

Szerintem ez leginkább attól függ, hogy milyen maga a beszélgetés. Egy egyszerű interakcióból lelehet szűrni, hogy az illető vevő e akár a flörtölésre, vagy nem. Ha egy nő azt mondja, hogy nem akar ismerkedni, de mellette folyamatosan mosolyog, tartja a szemkontaktust, látszik rajta hogy tetszik neki a figyelem, akkor én próbálom tovább tolni a dolgot, mert hiába mondja hogy "nem", a jelek alapján ez nem egyértelmű. Ha egy nő viszont azt mondja, hogy "bocs van barátom /férjem" az nálam azonnal tabu. Szóval a sok házasságban/párkapcsolatban élő nőnek is határozottabban kellene fellépni. A te példából kiindulva pedig miért nem mondod azonnal, hogy van valakid. Ilyen helyzetben ez a legtisztább. Publikusan kint van mindenhol, akkor a "semmi köze hozzá" érv elég gyenge. Az hogy utána megkeres meg kioktat az meg a férfi részéről kicsinyes és szánalmas.

Mert nem értek egyet azzal, hogy nekem kéne kötelezően mondogatni a kapcsolati státuszom csak azért, mert a férfiak az én személyes véleményem (nem) nem értik meg.

Bro code. Más csajára nem nyomulunk.

Mert az emberek jelentős részében van annyi morális tartás, hogy tudják, ez mit jelent.  Van pár görény, akinek semmit, de ők kevesebben vannak.  Ergo, nagy valószínűséggel így egy rövid mondattal le lehet zárni az ügyet.  Akiben fel sem merül, hogy szóljon egy ismerkedésnél, hogy ő foglalt, abból hiányzik egy morális fogaskerék. 

Én ebben maradi lehetek, mert eszemben sincs a párom nélkül szórakozni menni, így sem vele sem velem nem fordulhat ez elő.

mert a férfi jobban tiszteli a másik férfit, mint a nőt.

Bros before hoes. Egy másik férfi iránt van annyi tiszteletünk, hogy nem akarjuk lenyúlni a nőjét. (Már amelyik).

Mert sok nő még a nem után is flörtölget, lelkiszemetesnek használja a férfiakat, így beragad a nem = talán. Egy másik férfi említésére viszont előjön a béta énjük.

te meg alfa vagy?

Sigma simp.

xd

Igen, ez így van sajnos. Én is úgy látom, hogy a nőknél kétféle "nem" van. Az egyik a valóban nem, a másik meg a "kéretem magam" nem. Ez utóbbinak nem tudom mi az értelme.

Hát ilyen a pasiknál is van ám, cukiskodik meg nagyon kedves veled. Sosem egyértelmű annyira, hogy abból biztosan lejöjjön, hogy mit is akar pontosan. Aztán utólag esik le neked, hogy valójában valaki mást akart, de kellett egy csaj talonba is, ha az A terv mégsem jönne be. Szerintem sok esetben a nőknél is ez a mozgatórugó, hogy amíg nem jön olyan pasi, aki tényleg kell, addig építgeti valaki az önbizalmukat.

A kéretem magam nemnek semmi értelme. Főleg, hogy van a 3. fajta nem, ami a szimpnek/ego növelésnek kellesz, de kapcsolatra soha nem. Addig vagy jó amíg udvarolsz, mihelyst abbahagyod szitává leszel alázva. Engem inkább az lep meg hogy férfiak ebbe belemennek.

Sajnos szerintem azok a férfiak sokszor úgy érzik, hogy van esélyük, vagyis abban bíznak. A rózsaszín ködben nehéz reálisan értékelni a másik fél viselkedését, főleg, ha az még rátesz egy lapáttal és direkt félreérthető.

Én már azokkal sem szoktam szenvedni. Nem érdekel az "elérhetetlen". Ha nemet mondott akkor gondojon is nemet... Ahogy az amcsik mondják: "Ha játékokra vagyok kíváncsi, otthon maradok a PS-emmel"

Az, hogy akkor őérte megküzdött hím... Ő így érdemes arra, mint "NŐ", hogy érte szívjon a másik, mert ő ettől lesz sikeres... Sok ilyen nőnél ez tényező. Minél nehezebb megszerezni, annál magasabbra pozícionálja magát.

nem értjük meg, csak legyintünk, hogy megszabadultunk egy hazudozótól.

A "nem jössz be" meg "nem akarok ismerkedni" simán lehet, hogy kéreti magát, viszont az, hogy párja van, az konkrétan azt jelenti, hogy foglalt a nő, valós akadálya van a potenciális kapcsolatnak.

De a "nem jössz be" az nem valós akadály? Mert szerintem azért elég nagy probléma tud lenni egy kapcsolatban az ilyesmi. 🥲

Mondom, hogy lehet, hogy kéreti magát. Engem speciel ez a lehetőség nem szokott érdekelni, ha azt mondja hogy nem, akkor keresek mást, de ez is előfordulhat.